Ezt a változatot a C.O.M. mindig is kitüntetett figyelemben részesítette a fodros kanárik között, nemcsak azért, mert ez a legnagyobb testű fodros, hanem azért is mert ennek a változatnak a legmarkánsabb a fodrossága. Az első ilyen nagy méretű fodros kanárit 1867. októberében mutatták be Franciaországban „La Nationale”, szabad fordításban „a Hazai” néven, célozva ezzel a francia madarászat legkiemelkedőbb fajtájára. Ez azonban még nem hasonlított teljes egészében a mai Párizsi trombitásra. A múlt század elején került a „La Nationale” Párizsba, ahol az erre a kanárifajtára specializálódott madarász klub végül, még az I. világháború előtt kitenyésztette a mai formában ismeretes Párizsi fodros kanárit.
Alapvetően az mondható el erről az igen mutatós fajtáról, hogy a hosszú test, a magabiztos tartás és az extrém fodrosság jellemzi. Ugyanolyan hosszú, mint a Yorkshire kanári, gyakran eléri a 20-22 cm-t is, de nem lehet 19 cm-nél rövidebb. Az első éves madaraknál előfordul, hogy még kisebbek, de a legtöbb példány eléri a kívánt nagyságot második éves korára. Gyakran harmadik éves korukig is nőnek. A franciák régebben úgy jellemezték a madár tartását, hogy „büszke és méltóságteljes”, azonban a mai C.O.M. standard szerint lehet akár „egyenes vagy guggoló is”.
A Párizsi trombitás gyűrűmérete 3,2 mm
Amennyiben kiállítási katalógusban keressük a Párizsi trombitást, úgy azt az E szekción belül tegyük.Lipokrom színben az 1-2-, melaninban a 3-4-, illetve tarkában az 5-6-os csoport jelöli ezt a változatot.
Elhelyezésük az un. alagút típusú kalitkában történik.
Amennyiben kiállítási katalógusban keressük a Párizsi trombitást, úgy azt az E szekción belül tegyük.Lipokrom színben az 1-2-, melaninban a 3-4-, illetve tarkában az 5-6-os csoport jelöli ezt a változatot.
Elhelyezésük az un. alagút típusú kalitkában történik.