A hibridek
bevonása a tenyésztésbe.
Szeretnék a kérdéssel kapcsolatos összefoglalómmal olyan
jellegű kísérletezésre érdemes témát megnyitni, amely nem új keletű, ennek
ellenére tartalmaz olyan lehetőségeket, amely kis szerencsével akár túl is lép
az eddigi ismereteinken. A hibridek létrehozása, annak ellenére, hogy kissé
öncélú (érdekes szín kombináció, szebb, kitartóbb ének, tetszetős, eddig nem
ismert forma,…..és esetleg netán új fajok nemesítését eredményezheti.)
Tőlünk nyugatabbra
egészen más megítélés alá esik az ilyen jellegű kísérletező munka. A
jelentősebb kiállításokon önálló kategóriaként jelennek meg a hibridek.
Kialakult, és elfogadott bírálati rendszerük van, változatosságukkal érdekes
színfoltjai a kiállításoknak:
Az oldalon megnyitás után jól látható, hogy ugyan olyan
díjazott kategóriák vannak mint egyéb fajok esetében.
Szakkönyvek szerzői foglalkoznak ezzel a látványos
kategóriával:
Tenyésztőik klubbokat hoznak létre:
Tehát átértékelődött az a szemlélet, amely sok esetben
elmarasztalással illeti, és „kutyulásnak”tekinti az ilyen jellegű tenyésztői
próbálkozást. Pedig az ilyen vizsgálódások eredményezték a piros kanárit, a
közel múltban standardizált jáspis kanárit, stb. A hitelt érdemlő közlések
ellenére is vitatott máig a piros kanári színének eredete. A probléma körüli
vélemény különbségek tisztázására tettem kísérletet ez évben, erről a 2012. június 2., szombat, „ itt a piros, hol
a piros „ összefoglaló” számolt be foto melléklettel, amely itt a blogon
megjelent.
Mi a helyzet a
mexikói piróknál (Carpodacus mexicanus)? (Csak megjegyzem, az igazán
tetszetős hibridek az európai fauna tagjainak hibridizálásával jönnek létre, de
ezt a hazai szabályozás nem teszi lehetővé, „így ha ló nincs…” marad a pirók)
Hasonlóan kényes kérdést bolygattam meg azzal a felvetéssel,
amely a mexikói pirók (Carpodacus mexicanus) színének megváltoztatására
irányult. Rendkívül tetszetősek a világos alapon megjelenő, színtáplálás
hatására intenzívvé váló hím egyedek. Ezért az volt a kiinduló teóriám, hogy
fehér kanárival hamarabb célhoz érünk a világos szín bevitele tekintetében,
mint a hosszú évekig tartó beltenyésztés, céltudatos válogatás módszerével. Ezért
vadszínű pirók hímet párosítottam fehér kanári tojóval 2010-es tenyésztési
évben. Egy hibrid hímet és egy fehér farkú hibrid tojót, további vizsgálódás
céljára, megtartottam. 2011 és 2012 évben termékeny tojásokat, a hibridek
párosításából, nem kaptam. Már-már igazolni láttam azt a feltevést , hogy a
további szaporítás lehetetlen..
Ezt látszik bizonyítani
a következő táblázatos összefoglaló is, amelyben az 54. pont az érdekes: http://www.eastcoastsongsters.com/birdspercentproductive.htm
A természet is produkál szokatlan színeket (részleges
albinizmus (leucizmus) http://my.opera.com/debplatt/albums/showpic.dml?album=5761332&picture=90065252
, teljes albinizmus), de azok stabilizálódni, egy populációban,
képtelenek. Ilyen a ritkán, de előforduló pigment hiányos veréb, feketerigó,
stb egyedei, de ezek a ragadozók áldozatai lesznek éppen a „rikító” ,
természetes közegében idegen színük miatt.
A kérdés a „tovább”
tekintetében jelentkezett, és ezért két kompetens embert megkerestem. Egyik ,
évfolyam társam volt az egyetemen, az SZBK (Szegedi Biológiai Kutatató Intézet)
genetikai tanszékének professzora Dr Maróy Péter, aki bár már nyugdíjas, de
vendég professzorként külföldön van. Sajnos így a hozzá intézett molekuláris biológiai,
genetikai kérdéseim, megválaszolatlanok maradtak. A másik személyhez, egy
Gödöllőn oktató tanítványomon keresztül jutottam el. Dr Hidas András
osztályvezető , aki a Baromfitenyésztési Osztály vezetője.
Részlet a leveléből:” Véletlenül a téma azért érinti jobban
az átlagosnál az érdeklődésemet, mert a praxisomban csak találkoztam olyan
helyzettel, mikor elvileg (és gyakorlatilag is) különböző fajok keresztezéséből
jöhet létre termékeny utód. Ez kicsit megbolygatja a faj fogalmát, ezért
különösen érdekes”
„Szóval, az a
véleményem, hogy bizonyos taxonómiai távolságon belül elképzelhető termékeny
hibridek létrejötte”
Más a helyzet ketreces tartás körülményei között. Ott a
védelem, a megfelelő ellátás lehetővé teszi fennmaradásukat, további
szaporításukat. Az új színek létrehozásában, egy faj esetében, a meglévő
eredeti szín hígulása, vagy a sötétebb pigmentek koncentrálódása, a színt determináló enzimek szintetikus
folyamatainak defektjéből adódó változások eredményezhetik.
A hibridek létrehozásának első lépése (F1 egyedek
létrehozása) nem jelent túl komoly feladatot. A probléma a hibridek további
szaporításában van. Ezzel kapcsolatban még ma is több az esélyeket tagadók
száma, mint a türelmes, elszánt és nem utolsó sorban szerencsés fanatikusok
tábora. Amint fentebb lévő link(ide ismét bemásolom) 54.pontja állítja:
a pirók hibridek további szaporítása lehetetlen, 100 %
sterilitást ír.(Azt meg kell jegyeznem, hogy a szerencse, a véletlen nem
zárható ki a viszonylagos kisszámú sikeres eredmény elérésekor)
Fons Roerink-el folytatott levelezésem, aki a pirókok új
mutációját leíró csoport tagja, szintén hasonlóan tagadó választ adott, a
további szaporítás lehetőségével kapcsolatban.
Sokszor az ilyen jellegű információktól jobb ha távol
maradunk, mert ha elképzeléseink első szakaszában az autentikus forrásokat
megvizsgáljuk, arra a következtetésre juthatunk, hogy hozzá fogni sem érdemes.
Szerencsére vannak köztünk akik, nem törődnek az ilyen jellegű
kinyilatkoztatásokkal és megkísérlik a lehetetlent.
Ez történt egy békéscsabai Tenyésztőnél (Portik Péter) aki egy zöld
kanári tojót párosított egy vadszínű pirók hímmel. A kapott F1 hibridekből egy
tojót 2010-ben egy narancs színű (színtáplálás nélküli egyed) kanári hímmel
párosítva kapta azt az R1 hímet( a tenyésztő szóbeli közlése alapján), amely
Gyepes Imrén keresztül nem régiben hozzám került.
Sajnos a madár Gyepes Imrénél a színkanárik között volt az
őszi vedlés, színezés idején, így a több oldalú fotók ellenére is látszatra
nagyobb hasonlóságot mutat egy jól színezett kanárihoz, mint egy hibridhez.
A 2013-as tenyésztési szezonban szándékom van kanári és
pirók irányában is tovább vinni, bizonyítva, hogy nincs lehetetlen. A kiszemelt
tojók egy voros-kobalt kanári tojó és egy light-izabell pirók tojó.
Lipták
József
Felhasznált irodalom: a szövegben elhelyezett linkek,
tenyésztők szóbeli közlése