2012. december 15., szombat

Itt a piros hol a piros , Red Factor 2.0

Folytatása következett:
A hibridek bevonása a tenyésztésbe.

 Szeretnék a kérdéssel kapcsolatos összefoglalómmal olyan jellegű kísérletezésre érdemes témát megnyitni, amely nem új keletű, ennek ellenére tartalmaz olyan lehetőségeket, amely kis szerencsével akár túl is lép az eddigi ismereteinken. A hibridek létrehozása, annak ellenére, hogy kissé öncélú (érdekes szín kombináció, szebb, kitartóbb ének, tetszetős, eddig nem ismert forma,…..és esetleg netán új fajok nemesítését eredményezheti.)

 Tőlünk nyugatabbra egészen más megítélés alá esik az ilyen jellegű kísérletező munka. A jelentősebb kiállításokon önálló kategóriaként jelennek meg a hibridek. Kialakult, és elfogadott bírálati rendszerük van, változatosságukkal érdekes színfoltjai a kiállításoknak:


Az oldalon megnyitás után jól látható, hogy ugyan olyan díjazott kategóriák vannak mint egyéb fajok esetében.

Szakkönyvek szerzői foglalkoznak ezzel a látványos kategóriával:

Tenyésztőik klubbokat hoznak létre:

Tehát átértékelődött az a szemlélet, amely sok esetben elmarasztalással illeti, és „kutyulásnak”tekinti az ilyen jellegű tenyésztői próbálkozást. Pedig az ilyen vizsgálódások eredményezték a piros kanárit, a közel múltban standardizált jáspis kanárit, stb. A hitelt érdemlő közlések ellenére is vitatott máig a piros kanári színének eredete. A probléma körüli vélemény különbségek tisztázására tettem kísérletet ez évben, erről  a 2012. június 2., szombat, „ itt a piros, hol a piros „ összefoglaló” számolt be foto melléklettel, amely itt a blogon megjelent.


Mi a helyzet a mexikói piróknál (Carpodacus mexicanus)? (Csak megjegyzem, az igazán tetszetős hibridek az európai fauna tagjainak hibridizálásával jönnek létre, de ezt a hazai szabályozás nem teszi lehetővé, „így ha ló nincs…” marad a pirók)


Hasonlóan kényes kérdést bolygattam meg azzal a felvetéssel, amely a mexikói pirók (Carpodacus mexicanus) színének megváltoztatására irányult. Rendkívül tetszetősek a világos alapon megjelenő, színtáplálás hatására intenzívvé váló hím egyedek. Ezért az volt a kiinduló teóriám, hogy fehér kanárival hamarabb célhoz érünk a világos szín bevitele tekintetében, mint a hosszú évekig tartó beltenyésztés, céltudatos válogatás módszerével. Ezért vadszínű pirók hímet párosítottam fehér kanári tojóval 2010-es tenyésztési évben. Egy hibrid hímet és egy fehér farkú hibrid tojót, további vizsgálódás céljára, megtartottam. 2011 és 2012 évben termékeny tojásokat, a hibridek párosításából, nem kaptam. Már-már igazolni láttam azt a feltevést , hogy a további szaporítás lehetetlen..
 Ezt látszik bizonyítani a következő táblázatos összefoglaló is, amelyben az 54. pont az érdekes: http://www.eastcoastsongsters.com/birdspercentproductive.htm

A természet is produkál szokatlan színeket (részleges albinizmus (leucizmus) http://my.opera.com/debplatt/albums/showpic.dml?album=5761332&picture=90065252
, teljes albinizmus),  de azok stabilizálódni, egy populációban, képtelenek. Ilyen a ritkán, de előforduló pigment hiányos veréb, feketerigó, stb egyedei, de ezek a ragadozók áldozatai lesznek éppen a „rikító” , természetes közegében idegen színük miatt.
A kérdés a  „tovább” tekintetében jelentkezett, és ezért két kompetens embert megkerestem. Egyik , évfolyam társam volt az egyetemen, az SZBK (Szegedi Biológiai Kutatató Intézet) genetikai tanszékének professzora Dr Maróy Péter, aki bár már nyugdíjas, de vendég professzorként külföldön van. Sajnos így a hozzá intézett molekuláris biológiai, genetikai kérdéseim, megválaszolatlanok maradtak. A másik személyhez, egy Gödöllőn oktató tanítványomon keresztül jutottam el. Dr Hidas András osztályvezető , aki a Baromfitenyésztési Osztály vezetője.
Részlet a leveléből:” Véletlenül a téma azért érinti jobban az átlagosnál az érdeklődésemet, mert a praxisomban csak találkoztam olyan helyzettel, mikor elvileg (és gyakorlatilag is) különböző fajok keresztezéséből jöhet létre termékeny utód. Ez kicsit megbolygatja a faj fogalmát, ezért különösen érdekes”
Szóval, az a véleményem, hogy bizonyos taxonómiai távolságon belül elképzelhető termékeny hibridek létrejötte”

Más a helyzet ketreces tartás körülményei között. Ott a védelem, a megfelelő ellátás lehetővé teszi fennmaradásukat, további szaporításukat. Az új színek létrehozásában, egy faj esetében, a meglévő eredeti szín hígulása, vagy a sötétebb pigmentek koncentrálódása,  a színt determináló enzimek szintetikus folyamatainak defektjéből adódó változások eredményezhetik.
A hibridek létrehozásának első lépése (F1 egyedek létrehozása) nem jelent túl komoly feladatot. A probléma a hibridek további szaporításában van. Ezzel kapcsolatban még ma is több az esélyeket tagadók száma, mint a türelmes, elszánt és nem utolsó sorban szerencsés fanatikusok tábora. Amint fentebb lévő link(ide ismét bemásolom) 54.pontja állítja:
a pirók hibridek további szaporítása lehetetlen, 100 % sterilitást ír.(Azt meg kell jegyeznem, hogy a szerencse, a véletlen nem zárható ki a viszonylagos kisszámú sikeres eredmény elérésekor)
Fons Roerink-el folytatott levelezésem, aki a pirókok új mutációját leíró csoport tagja, szintén hasonlóan tagadó választ adott, a további szaporítás lehetőségével kapcsolatban.
Sokszor az ilyen jellegű információktól jobb ha távol maradunk, mert ha elképzeléseink első szakaszában az autentikus forrásokat megvizsgáljuk, arra a következtetésre juthatunk, hogy hozzá fogni sem érdemes. Szerencsére vannak köztünk akik, nem törődnek az ilyen jellegű kinyilatkoztatásokkal és megkísérlik a lehetetlent.

Ez történt egy békéscsabai  Tenyésztőnél (Portik Péter) aki egy zöld kanári tojót párosított egy vadszínű pirók hímmel. A kapott F1 hibridekből egy tojót 2010-ben egy narancs színű (színtáplálás nélküli egyed) kanári hímmel párosítva kapta azt az R1 hímet( a tenyésztő szóbeli közlése alapján), amely Gyepes Imrén keresztül nem régiben hozzám került. 

Sajnos a madár Gyepes Imrénél a színkanárik között volt az őszi vedlés, színezés idején, így a több oldalú fotók ellenére is látszatra nagyobb hasonlóságot mutat egy jól színezett kanárihoz, mint egy hibridhez.
A 2013-as tenyésztési szezonban szándékom van kanári és pirók irányában is tovább vinni, bizonyítva, hogy nincs lehetetlen. A kiszemelt tojók egy voros-kobalt kanári tojó és egy light-izabell pirók tojó.



Lipták József

Felhasznált irodalom: a szövegben elhelyezett linkek, tenyésztők szóbeli közlése