Portugál Harlekin kanári

Prof. Dr. Armando Moreno szerint a legtöbb országra jellemző az általuk kitenyésztett kanári. A német Harzi roller, precízen betanított, szigorúan iskolázott madár. A Párizsi Trombitás olyan mint egy kán-kán táncos, míg a Yorkshire egy elegáns angol lordra hajaz..A  portugál, mint egy rusztikus, a rasszizmust mélyen elítélő, történelméből adódóan befogadó nemzet létrehozott egy több színből álló, tarka tollú, vidám, élénk, madarat, egyfajta "fúziós" kanárit. Ez a Portugál Harlekin.
Bár ennél a fajtánál fontosak a színek is, de alkatának sajátosságai méginkább jelentősek, ezér is tartozik az alakkanárik közé és ezért is kaphatja a legtöbb pontot (20 pont), a standard szerint a testfelépítésére, ez a legfontosabb szempont, ha az ember Portugál Harlekin kanári tenyésztésre adja a fejét.

Ez a fajta alapvetően hosszú és egyenes, de nem túlságosan. Azért kell, hogy lekerekített formákat is magáénak tudjon ez a akanári, mert így lesz harmónikus a testfelépítése. A tollazatot nagyon meghatározza a testfelépítés. Nehéz szép színű és tollú madarakat tenyészteni ebből a fajtából, mert közismert, hogy vékony és hosszú a teste. A mozaik faktorral rendelkező madarak alakja általában kerekebb, tollaik hosszabbak, ezért csak hosszas tenyésztői munkával lehetett elérni azt az eredményt, hogy ez a fajta mozaik szín mellett is vékony maradjon. Nagyon meghatározó továbbá a konty, aminek forgópontja a fej közepén kell, hogy legyen és ellentétben mondjuk a Glosterekkel, ennél a fajtánák háromszög alakú. Ha túl rövidek a konty tollai, akkor érdemes bevonni a tenyésztésbe az előzőekben említett mozaik színeket.

A szín, mely régebbena  legmeghatározóbb volt a Portugál Harlekinnél, manapság más kevesebb jelentősséggel bír, ezért is csökkenteték a színnel elérhető pontszámot 15 pontra. Sokkal fontosabbá vált az alakja, de emelett érdemes továbbra is odafigyelni a színére, mert nem kevés tenyésztői bravúr kell, ahhoz, hogy a melanin és a lipokróm színek arányos elosztását kialakítsuk és továbbvigyük. Eredetileg 6 szín lett meghatározva: piros/narancs, fehér, szürke, barna, sötét és bronz, melyek együttesen vagy külön-külön szerepelnek a madár színei közt. Ahhoz, hogy a fehér és a piros együtttesen legyen jelen a madáron be kellett vonni a tenyésztésbe a mozaik színváltozatokat is.

Az így létrejött keveredés adja ennek a madárnak a legjellegzetesebb színbéli vonásait. Ez a lépés előre nem látott tarkaságot és színváltozatokat hoztott ki, melynek genetikai rögzítése nem volt és ma sem egyszerű feladat. Arányban kell lennie és legalább 50%-ban melanin faktort kell viselnie és a lipokróm területek sem lehetnek túlságosan pirosak, mert az is kizáró ok. A sznekben is harmóniának, egyenletességnek kell lennie, a tarka foltok arányos elosztása szükséges a testen. Ezt egyészítse ki mindemellet tarka láb.

Portugál Harlekin kanári standardje:

Paulo Fernandes OMJ bíró tart előadást,

a fajta elkötelezett tenyésztőinek

Egy 2003 június 5-én tartott találkozón a Portugál Harlekin Kanári Klub és a Portugál Díszmadárbírák Alakkanári Kollégiuma úgy döntött, hogy újra kell fogalmazni a Portugál Harlekin kanári standard leítását annak érdekében, hogy a bírálatok objektívebbek legyenek valamint a leírás mutassa az időközben elért fejlődést. Habár néhány változás történt a főbb pontokon is, azért az alapvetéseket mégiscsak megtartották a új leírásban is a tenyésztők. A változtatások annak érdekében történtek, hogy a fajta jellemzőit minél inkább kiélesítsék, minél inkább elhatárolják a hasonló fajtáktól, objektivizálják a bírálati pontokat és tudatosítsák, hogy ez alapvetően egy búbos fajta. Továbbá a szabályok rögzítésével az volt a potugálok célja, hogy elfogadtassák ez a fajtát a C.O.M.-mal. Kiváltképp, hogy másik két nagyon hasonló (egyesek szerint ugyanolyan) változat is aspirált egy időben, a C.O.M. kedvező elbírálására. A Stafford és a Deutsche Rotschecke végül úgy tűnik lemarad ebben a nem is olyan képzeletbeli versenyben. 2001 óta egyre több híve lett a Portugál Harlekinnek.A fajtát mind komolyabban vették és a madarak minősége egyre jobb lett. A fajta elismerésének kezdete 2008, Hasselt Belgium.Az 56. Világbajnokságon kapta meg a Harlkin az első olyan minősítést, amivel elkezdődhetett az elismerési folyamat. Mivel népszerűvé kezdett válni a fajta, a portugál piacon megjelentek az olyan tenyésztők, akik anyagi haszonszerzésre akarták csak használni a Harlekint és mindenfajta standard nélküli tarka kanárikat kezdtek tenyészteni és értékesíteni a fajtajelölt neve alatt.. Ez nyilván nem tett jót a fajának. Különösen, hogy ezek a selejt madarak kiállításokon  is megjelentek, gyenge minőségükkel megkérdőjelezve  a többi tenyésztő munkájának komolyságát. A madarászok egyesületbe tömörülve szervezett keretek között képezték magukat és fejlesztették a fajtát. Az elkötelezett tenyésztőknek komoly munkájába került a standard pontosítása és a legjobb madarak továbbtenyésztése. Így a következő megmérettetésre a Piacenzai, 57. Világkiállításra már olyan csapattal neveztek, amely esélyes volt a kvalifikáció következő fokozatára. A vezető bírák tanácskozása és a bírálatok után megkapta Harlekin a továbblépéshez szükséges minősítést. A hab a tortára a portugáliai Matosinthosban megrendezett 58. világbajnokságon került fel. A harmadik egymást követő világversenyen elért megfelelő minősítés azt jelentette, hogy a Harlekint, hazájában, Portugáliában ismerték el önálló fajtaként.

Ez a cikk további része, bírói szempontokat szem előtt tartva szeretné bemutatni ez a fajtát, hogy megkönnyítse a tenyésztők munkáját.

Test, mellkas, szárnyak (20 pont): Teste hosszú, vékony és harmónikus. Enyhén és elegánsan kerek mellkas. Háta egyenes és a farokkal egy vonalban van. Szárnyai hosszúak, a testhez záródnak, a faroktőnél találkoznak és nem keresztezhetik egymást.

Konty, fej nyak (15 pont): A konty háromyszög alakú, 2 képézeletbeli szöge hátul, egy pedig elől helyezkedik el, de nem takarhatja sem a szemeket, sem a csőrt. A szemek a fej középpontjában helyezkednek el. Hosszú vékony “U” alakú feje van, mely a tarkójától a csőr felé szűkül. Csőre erős és arányos. Szemei fényesek, világosak és jól láthatóak. A nyak jól elhatárolja a fejet és a testet.

Szín (15 pont): Színe tarka, többszínű. A melanin és a lipokróm  foltok arányos eloszlása adja színének harmóniáját. Színtáplálása kötelező.

Méret (10 pont): 15 cm, arányos test.

Tollazat (10 pont): Kompakt és sima, selymes és fényes, a testhez símul.

Állás (10 pont): Egyenes és büszke állású, 55 fokos szöget zár be az ülőrúddal. Éber és helyke, magabiztos mozgású.

Lábak (10 pont): Erősek, hosszúak, enyhén íveltek és lehetőleg tarkák. A combok jól láthatóak.

Farok (5 pont): Hosszú, vékony, enyhén osztott a végén és lehetőleg tarka.

Általános kondíció (5 pont): Tiszta és egészséges. Élénk, jól viseli a kiállítási ketrecet.

Kiállítási kalitnak a Border-típusú kalit a megfelelő, két ülőrúddal, melyet a Fife Fancy, Skót Fancy és Japán Hoso fajtáknál is használunk.
Nevezéskor a következő C.O.M. kulcs az irányadó: 
E187-188 Portugál harlekin búbos
E189-190 Portugál harlekin nem búbos
A páros szám egyéni, a páratlan szám kollekcióban történő nevezést jelöl.
Amennyiben valaki részletesebb standard leírást szeretne olvasni,  az megteheti ha felüti a Magyar Madarász 2011 áprilisban megjelent 3. évfolyam/1 számát. Maróti Johanna fordító munkája azt gondolom minden igényt kielégít. Bizalmas informátortól tudom, hogy a lap még megvásárolható lesz Monoron az első tavaszi börzén.

kép forrása: http://www.canariospfreixo.blogspot.hu/

kép forrása: http://www.canariospfreixo.blogspot.hu/

Források:

(Részben Paulo Ferreira, a Type Canaries Technical Commission of the CPJO elnöke, cikkének fordatása alapján.)

www.arlequimportugues-canario.blogspot.com
http://www.canariospfreixo.blogspot.hu/