Azt most már tudjuk, hogy a szakdolgozatokat három csoportba sorolhatjuk. A csoportokat; a sajnos előkerült-, a sajnos elveszett- és a szerencsére megtalálható nevekkel illethetjük. Mi természetesen egy a harmadik típusba sorolható "szakdogával" egészítjük ki a már fent lévő ismereteket.
Az anyagra egy családi rendezvény alkalmával találtam. Történt ugyanis, hogy a sógoromnál (nem a poén kedvéért, de tényleg) ünnepeltünk valamit, amikor is a szó a madarakra terelődött. Kibökte, hogy Ő is madarakról írta a szakdogáját. Lecsaptam rá, mármint a dokumentumra. Az értekezés témája " A főtt tojás etetésének hatása a brojler csirkék tömeggyarapodására". Valamiért úgy gondoltam ennek van/lehet jelentősége a díszmadártartás során is, ezért ide citáltam, nyilván kivonatozva, hátha nem mindenki kíváncsi a jakabszállási "Népfront" Mezőgazdasági Szövetkezet brojlertelepének részletes leírására.
Ami szerintem fontos, hogy a telepen működő tojástermelő állománytól minden nap elszedett törött tojásokat főzték forrástól számított 20 percig, majd hűtés után, héjastól ledarálva adták, napos kortól az állománynak. A kísérleti- és a kontroll csoport egyaránt 18000 db jószágból állt. Azt gondolom ezt akár reprezentatívnak is tekinthetjük.A főtt tojást a kisebb átlagsúllyal induló(38,3g, 1000 csibe egyedi méréséből átlagolva) állomány kapta. Az alap takarmány természetesen mindkét állomány esetében egyforma volt. Az 51. napon, a leadáskor történő mérlegelés, a kísérleti csoport javára 100,1 grammos különbséget mutatott, egyedenként! Ez százalékban 7,13%. Az állományban történt elhullások tekintetében a kontrollcsoport 1684db-os mennyisége áll szemben a kísérleti csoport 1327db-os értékével. A'sszem a számok magukért beszélnek. Az esszé végén ki is van számolva, tételesen a gazdasági megtérülése a kísérletnek. Kevesebb elhullás, nagyobb leadási súly , átvételi átlagtömeghez kötött nagyobb átvételi ár, stb.
Ami érdekesebb(bár egy kicsit szárazabb is) lehet, az a tojás beltartalmának vizsgálata és a vizsgálatok eredményei, valamint az egyéb takarmányféleségek összehasonlítása. A tojás többek között az összes esszenciális aminosavat tartalmazza. Nyersfehérje tartalma 70-72% és ez szinte, teljes egészében emészthető formában van jelen.
Az anyagra egy családi rendezvény alkalmával találtam. Történt ugyanis, hogy a sógoromnál (nem a poén kedvéért, de tényleg) ünnepeltünk valamit, amikor is a szó a madarakra terelődött. Kibökte, hogy Ő is madarakról írta a szakdogáját. Lecsaptam rá, mármint a dokumentumra. Az értekezés témája " A főtt tojás etetésének hatása a brojler csirkék tömeggyarapodására". Valamiért úgy gondoltam ennek van/lehet jelentősége a díszmadártartás során is, ezért ide citáltam, nyilván kivonatozva, hátha nem mindenki kíváncsi a jakabszállási "Népfront" Mezőgazdasági Szövetkezet brojlertelepének részletes leírására.
Ami szerintem fontos, hogy a telepen működő tojástermelő állománytól minden nap elszedett törött tojásokat főzték forrástól számított 20 percig, majd hűtés után, héjastól ledarálva adták, napos kortól az állománynak. A kísérleti- és a kontroll csoport egyaránt 18000 db jószágból állt. Azt gondolom ezt akár reprezentatívnak is tekinthetjük.A főtt tojást a kisebb átlagsúllyal induló(38,3g, 1000 csibe egyedi méréséből átlagolva) állomány kapta. Az alap takarmány természetesen mindkét állomány esetében egyforma volt. Az 51. napon, a leadáskor történő mérlegelés, a kísérleti csoport javára 100,1 grammos különbséget mutatott, egyedenként! Ez százalékban 7,13%. Az állományban történt elhullások tekintetében a kontrollcsoport 1684db-os mennyisége áll szemben a kísérleti csoport 1327db-os értékével. A'sszem a számok magukért beszélnek. Az esszé végén ki is van számolva, tételesen a gazdasági megtérülése a kísérletnek. Kevesebb elhullás, nagyobb leadási súly , átvételi átlagtömeghez kötött nagyobb átvételi ár, stb.
Ami érdekesebb(bár egy kicsit szárazabb is) lehet, az a tojás beltartalmának vizsgálata és a vizsgálatok eredményei, valamint az egyéb takarmányféleségek összehasonlítása. A tojás többek között az összes esszenciális aminosavat tartalmazza. Nyersfehérje tartalma 70-72% és ez szinte, teljes egészében emészthető formában van jelen.
|
Megnevezés
|
Nyersfehérje g/kg
|
Nyerszsír g/kg
|
Biológiai érték %
|
|
Tojás
|
482
|
423
|
96
|
|
Tej
|
268
|
297
|
90
|
|
Szójabab
|
394
|
198
|
75
|
|
Búza
|
144
|
20
|
67
|
|
Árpa
|
218
|
21
|
64
|
|
Napraforgó
|
169
|
339
|
65
|
|
Kukorica
|
103
|
42
|
54
|
ezeket az adatokat figyelembe véve is megfontolandó, az olaszok által készített és lágyeleségként szóba jöhető "SEMOLINA" etetése. Abban ugyanis összetevőként, a táblázat első 4 helyezettje közül három is megtalálható.
Ahol pedig tojás van, ott tojáshéj is lesz. Erre is van táblázat, analitikai eredményekkel:
Remélem ezek az adatok és a kísérlet eredményei segítenek azoknak, akik még nem döntötték el, hogy etetnek e főtt tojást a madaraikkal, vagy csak gyári lágyeleséget biztosítanak kedvenceiknek!
A 'neten kerestem még információkat a tojás beltartalmi értékéről, hasznosságáról:
A tojás összetétele: fehérjéi teljes értékűek, könnyen emészthetők és a legjobb minőségűek az emberi szervezet számára. Zsírtartalma alacsony (inkább a sárgájában található), melynek összetétele kedvező arányban tartalmazza a koleszterint, lecitint, telített és telítetlen zsírsavakat.
A vitaminok közül a C-vitamint kivéve, szinte valamennyit tartalmazza, különösen fontos a D-vitamin, amely segíti a Ca és P beépülését a szervezetbe. A tojás a hazai természetes D-vitamin-források közül a legfontosabb. Karotinban gazdag, amely az A-vitamin elővitaminja ( provitaminja ), és sárga színanyag. Főleg a sárgájában található.
Ásványi anyagokban a tojás sárgája gazdagabb, sok Fe, Ca, P stb. van benne.
A tojás összetétele a baromfi táplálkozásától függ. A takarmány minősége, összetétele, a baromfitartás módja határozza meg a tojás beltartalmi értékét.
Források: Szenáki Zoltán szakdolgozata: Agrártudományi Egyetem Debrecen
Állattenyésztési Főiskolai Kar
Takarmányozástani Tanszék Hódmezővásárhely 1989
http://regi.sdt.sulinet.hu
Ahol pedig tojás van, ott tojáshéj is lesz. Erre is van táblázat, analitikai eredményekkel:
|
Összetevők %
|
Tyúk
|
Kacsa
|
Lúd
|
|
Szervesanyagok
|
4,15
|
4,23
|
3,55
|
|
Kalciumkarbonát
|
93,7
|
94,43
|
95,25
|
|
Magnéziumkarbonát
|
1,39
|
0,50
|
0,72
|
|
Kálcium és magnézium foszfát
|
0,76
|
0,84
|
0,47
|
Remélem ezek az adatok és a kísérlet eredményei segítenek azoknak, akik még nem döntötték el, hogy etetnek e főtt tojást a madaraikkal, vagy csak gyári lágyeleséget biztosítanak kedvenceiknek!
A 'neten kerestem még információkat a tojás beltartalmi értékéről, hasznosságáról:
A tojás összetétele: fehérjéi teljes értékűek, könnyen emészthetők és a legjobb minőségűek az emberi szervezet számára. Zsírtartalma alacsony (inkább a sárgájában található), melynek összetétele kedvező arányban tartalmazza a koleszterint, lecitint, telített és telítetlen zsírsavakat.
A vitaminok közül a C-vitamint kivéve, szinte valamennyit tartalmazza, különösen fontos a D-vitamin, amely segíti a Ca és P beépülését a szervezetbe. A tojás a hazai természetes D-vitamin-források közül a legfontosabb. Karotinban gazdag, amely az A-vitamin elővitaminja ( provitaminja ), és sárga színanyag. Főleg a sárgájában található.
Ásványi anyagokban a tojás sárgája gazdagabb, sok Fe, Ca, P stb. van benne.
A tojás összetétele a baromfi táplálkozásától függ. A takarmány minősége, összetétele, a baromfitartás módja határozza meg a tojás beltartalmi értékét.
Források: Szenáki Zoltán szakdolgozata: Agrártudományi Egyetem Debrecen
Állattenyésztési Főiskolai Kar
Takarmányozástani Tanszék Hódmezővásárhely 1989
http://regi.sdt.sulinet.hu