2012. május 13., vasárnap

Szakdolgozat

Azt most már tudjuk, hogy a szakdolgozatokat három csoportba sorolhatjuk. A csoportokat; a sajnos előkerült-, a sajnos elveszett- és a szerencsére megtalálható nevekkel illethetjük. Mi természetesen egy a harmadik típusba sorolható "szakdogával" egészítjük ki a már fent lévő ismereteket.
Az anyagra egy családi rendezvény alkalmával találtam. Történt ugyanis, hogy a sógoromnál (nem a poén kedvéért, de tényleg) ünnepeltünk valamit, amikor is a szó a madarakra terelődött. Kibökte, hogy Ő is madarakról írta a szakdogáját. Lecsaptam rá, mármint a dokumentumra. Az értekezés témája " A főtt tojás etetésének hatása a brojler csirkék tömeggyarapodására". Valamiért úgy gondoltam ennek van/lehet jelentősége a díszmadártartás során is, ezért ide citáltam, nyilván kivonatozva, hátha nem mindenki kíváncsi a jakabszállási "Népfront" Mezőgazdasági Szövetkezet brojlertelepének részletes leírására.
Ami szerintem fontos, hogy a telepen működő tojástermelő állománytól minden nap elszedett törött tojásokat főzték forrástól számított 20 percig, majd hűtés után, héjastól ledarálva adták, napos kortól az állománynak. A kísérleti- és a kontroll csoport egyaránt 18000 db jószágból állt. Azt gondolom ezt akár reprezentatívnak is tekinthetjük.A főtt tojást a kisebb átlagsúllyal induló(38,3g, 1000 csibe egyedi méréséből átlagolva) állomány kapta. Az alap takarmány természetesen mindkét állomány esetében egyforma volt. Az 51. napon, a leadáskor történő mérlegelés, a kísérleti csoport javára 100,1 grammos különbséget mutatott, egyedenként! Ez százalékban 7,13%. Az állományban történt elhullások tekintetében a kontrollcsoport 1684db-os mennyisége áll szemben a kísérleti csoport 1327db-os értékével. A'sszem a számok magukért beszélnek. Az esszé végén ki is van számolva, tételesen a gazdasági megtérülése a kísérletnek. Kevesebb elhullás, nagyobb leadási súly , átvételi átlagtömeghez kötött nagyobb átvételi ár, stb.
Ami érdekesebb(bár egy kicsit szárazabb is) lehet, az a tojás beltartalmának vizsgálata és a vizsgálatok eredményei, valamint az egyéb takarmányféleségek összehasonlítása. A tojás többek között az összes esszenciális aminosavat tartalmazza. Nyersfehérje tartalma 70-72% és ez szinte, teljes egészében emészthető formában van jelen.


Megnevezés
Nyersfehérje g/kg
Nyerszsír g/kg
Biológiai érték %
Tojás
482
423
96
Tej
268
297
90
Szójabab
394
198
75
Búza
144
20
67
Árpa
218
21
64
Napraforgó
169
339
65
Kukorica
103
42
54
 ezeket az adatokat figyelembe véve is megfontolandó, az olaszok által készített és lágyeleségként szóba jöhető "SEMOLINA" etetése. Abban ugyanis összetevőként, a táblázat első 4 helyezettje közül három is megtalálható.
Ahol pedig tojás van, ott tojáshéj is lesz. Erre is van táblázat, analitikai eredményekkel:

Összetevők %
Tyúk
Kacsa
Lúd
Szervesanyagok
4,15
4,23
3,55
Kalciumkarbonát
93,7
94,43
95,25
Magnéziumkarbonát
1,39
0,50
0,72
Kálcium és magnézium foszfát
0,76
0,84
0,47

Remélem ezek az adatok és a kísérlet eredményei segítenek azoknak, akik még nem döntötték el, hogy etetnek e főtt tojást a madaraikkal, vagy csak gyári lágyeleséget biztosítanak kedvenceiknek!

A 'neten kerestem még információkat a tojás beltartalmi értékéről, hasznosságáról:
A tojás összetétele: fehérjéi teljes értékűek, könnyen emészthetők és a legjobb minőségűek az emberi szervezet számára. Zsírtartalma alacsony (inkább  a sárgájában található), melynek összetétele kedvező arányban tartalmazza a koleszterint, lecitint, telített és telítetlen zsírsavakat.
A vitaminok közül a C-vitamint kivéve, szinte valamennyit tartalmazza, különösen fontos a D-vitamin, amely segíti a Ca és P beépülését a szervezetbe. A tojás a hazai természetes D-vitamin-források közül a legfontosabb. Karotinban gazdag, amely az A-vitamin elővitaminja ( provitaminja ), és sárga színanyag. Főleg a sárgájában található.
Ásványi anyagokban a tojás sárgája gazdagabb, sok Fe, Ca, P stb. van benne.
A tojás összetétele a baromfi táplálkozásától függ. A takarmány minősége, összetétele, a baromfitartás módja határozza meg a tojás beltartalmi értékét.
Források: Szenáki Zoltán szakdolgozata: Agrártudományi Egyetem Debrecen
                                                             Állattenyésztési Főiskolai Kar
                                                              Takarmányozástani Tanszék Hódmezővásárhely 1989
                http://regi.sdt.sulinet.hu