Gyepes Imrével többször beszélgettünk az utóbbi időben és többször említette a szelén és az E-vitamin jelentőségét a költésre történő felkészítés és a keltetés tekintetében.Utóbb Gyuszi is mondta, hogy baromfikeltetős korszakában Ő is rendszeresen adagolta a madaraknak ezt a két antioxidánst. Egy kicsit kellett csak keresgélni a neten és már találtam is egy ide vonatkozó kísérletet, melyben éppen ezt a tulajdonságát(keltethetőség, termékenység) vizsgálták a fent említett anyagoknak. Tudom, hogy nem kanári a kísérleti alany, de úgy gondolom, hogy amíg nem találunk konkrét díszmadaras tesztet, addig próbáljunk meg használni az állattartásban szereplő egyéb fajokon elvégzett kísérletek eredményeit. Azt pedig, hogy ki milyen formában oldja meg ezek adagolását, (természetes vs. gyári) az szokás,pénztárca és termék ismeret kérdése. Készítek egy fordítást arról a termékről, amit én etettem a madarakkal és ha kész azt is megosztjuk itt az oldalon. Pláne , ha feltűnik egy szponzor :O)
A kísérlet címe: Az antioxidáns kiegészítés hatása a
japánfürjek
keltethetőségére
és vitalitására.
Harmadik kísérletünkben azt vizsgáltuk, hogy a takarmányba
adagolt szerves kötésben lévő szelén,
alfa-tokoferol és béta-karotin hogyan befolyásolja a tojások keltethetőségét, és milyen hatással van a kikelt
napos állatok vitalitására. Nyomon követtük a zsíroldható antioxidáns
vegyületek koncentráció-változását is a napos állatok májában.
Kísérleti állatok és kísérleti elrendezés
A japánfürjeket természetes megvilágítású ketrecben ad
libitum ivóvíz és takarmányfogyasztás mellett két kezelési csoportra
osztottuk. Kezelésenként 5-5 család 3:1 (♀:♂) ivararányban alkotta az állományt. Az
egyik csoport kereskedelmi tojótápot fogyasztott, a másik csoport azonos
alaptakarmányát antioxidáns tulajdonságú vegyületekkel egészítettük ki.
A kísérleti takarmányhoz adagolt
antioxidáns-kiegészítők mennyisége:
Csoport
száma
|
Szelén
(mg/tak.kg)
|
E-vitamin
(mg/tak.kg)
|
ß-karotin
(mg/tak.kg)
|
Kezelt
|
0,8*
|
500
|
35
|
Kontroll
|
0
|
0
|
0
|
* A jelen kísérletben alkalmazott teljes értékű takarmányhoz adagolt 0,8
mg/kg szelén meghaladja az Európai Unió 1750/2006/EK
rendeletében
maximalizált 0,5 mg/kg takarmány szeleno-metionin
szintjét.
A fürjekkel három hétig ad libitum etettük a
takarmánykeverékeket. Az utolsó héten keltetés céljából gyűjtöttük a tojásokat. Az összegyűjtött tojásokból véletlenszerűen kivettünk 40-40 darabot analitikai
célra. A kísérlet során hetente vettünk vérmintákat a tojómadarakból. A
kikelést követő egy héten keresztül naponta és
csoportonként 5 fürjet elvéreztettünk, és kiemeltük a májukat analízis
céljából. A kikelt csibék testsúlyváltozását 4 napig naponta mértük.
Analitikai módszerek
A vérplazma, valamint a tojássárgája retinoid- (retinol;
retinil-palmitát), a-
tokoferol- és b-karotin-koncentrációját
HPLC-módszerrel határoztuk meg. A tojássárgája antioxidáns-kapacitásának
mérésére a módosított FRAPmódszert alkalmaztunk. A szelén meghatározását
lángmentes atomabszorpciós spektrofotometriás eljárással végeztük.
Keltetéstechnológia
A tojásgyűjtés
befejeztével 3 napig történő pihentetés
után mindkét csoport tojásából 100-100 darabot helyeztünk a keltetőbe. A tojásokat Bábolna Egg Star
EU-6-S típusú keltetőgépben inkubáltuk. A gépbe
rakás előtt 8 órával a tojásokat 25 oC-on előmelegítettük.
A keltetőgépet is előmelegítettük, a tojásokat 37,5 oC-os kelterőtérbe
raktuk. Az inkubációt az ajánlott paramétereknek megfelelően folytattuk (Biesalski et al, 1986;
Czibulyás és Kovács, 1976; Kiss, 1981). Keléskor a bújtatóból 6 óránként vettük
ki a naposállatokat, ezzel regisztráltuk a kelés intenzitását, valamint
ilyenkor lemértük a fürjcsibék tömegét is. A kikelt naposfürjeket csoportonként
elkülönítve helyeztük el a további mérések céljából.
Eredményeink alapján elmondható, hogy a szülőpárok takarmányába A kikelő állatok mája, a kezelt csoportban nagyobb koncentrációban tartalmazta
azokat a vegyületeket, amelyekkel a szülőállomány Az eredmények
alapján levonható az a következtetés, hogy egy ilyen élénk anyagcseréjű állatnál, mint a japánfürj,
a tenyészállatok esetében indokolt lehet az antioxidáns elemek együttes, és a
szokásos takarmány-összetételnél nagyobb dózisú alkalmazása. Kísérletünkben
igazoltuk, hogy a tojó fürjek takarmányába adagolt szelén, E-vitamin, illetve
ß-karotin szignifikáns mértékben növelte e vegyületek koncentrációját, mind a
vérplazmában, mind a tojássárgájában. A kedvező hatás a tojások kelési eredményeiben is megmutatkozott
Forrás: http://www.szie.hu/file/tti/archivum/LengyelLaszlo_tezis.pdf
SZENT
ISTVÁN EGYETEM
MEZŐGAZDASÁG-
ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR
A
TOJÁS ANTIOXIDÁNS KAPACITÁSÁNAK MÉRÉSE
JAPÁNFÜRJBEN
Doktori
értekezés tézisei
Lengyel
László
Gödöllő
2010