2012. március 31., szombat

Csíráztatott magvak

Már csíra koromban is hallottam, hogy a csíráztatott magok etetése jótékony hatású a madarak közérzetére, szaporodására, stb. Azonban akkoriban, bár sokféleképpen megpróbáltam csíráztatni, változó sikerek kísértek ezen az úton. Legtöbbször már az áztatás során megerjedt a magkeverék, sőt még gusztustalanabb dolog is történt. Berohadt! Aztán tizenakárhány évvel ezelőtt Szekeres János szegedi madártenyésztő mutatta meg nekem a „csivi-tálat”,(azóta is hálával idézem fel a napot). Attól a naptól kezdve új dimenzió nyílt meg előttem ebben a műfajban. Később rájöttem, hogy ha sok apró magból álló keveréket áztatok, nagyobb az esély az erjedésre, mivel a kis szemek könnyebben összetapadnak, így levegőtlenné válik a keverék. Ez az állapot pedig nem kedvez a csírázási folyamatnak. Ehhez ugyanis nedvességre, kellő hőmérsékletre (17-240C) és levegőre van szükség. Amikor nagyobb méretű magvakat is tettem a csíráztató keverékbe (búza, zab,rizs,kender,napraforgó), sokkal könnyebbé vált, egészséges, étvágygerjesztő eleséget előállítanom, hiszen szellősebbé vált a mixtúra. Mostanában már van, amikor tisztán búzát csíráztatok. Fél nap áztatás után, a szitában átmosva 12-24 óra múlva a szemeken megjelennek a kis fehér csírák. Ebben az állapotban már etethető is a nagyobb csőrű madarakkal (sirályka,rizs), de például a kis csőrű Spanyol Razáknak, tovább „hajtatom” a magot. Így ugyanis a csíra jobban szétfeszíti a búzát és ez, evés szempontjából, megkönnyíti a madarak dolgát. Kanárikról lévén szó, persze csinálok egy másik keveréket is, amibe túlnyomórészt repce kerül, kiegészítve négermaggal, fűmaggal, salátamaggal, kevés napraforgóval,kölessel, meg amit épp gondolok.  
a kanáris keverékem

De költéskor külön tálba mindig ott van a búza is. Se szeri, se száma az interneten és a köztudatban keringő és a búzacsíra kiemelkedő étrendi hatásait taglaló gondolatoknak, tényeknek, írásoknak. Ez már nem lehet véletlen. Ráadásul a búza olcsó és mindig lehet kapni. Nekem ennyi elég, a madaraimnak meg néha úgy tűnik, hogy sosem elég… 

Ja és csak mellékesen megosztok egy titkos információt; A méltán közkedvelt szentesi börzének otthont adó műv’házzal szemben, van egy zöldsédes. (ahonnan ezért nem kapok semmilyen jutalékot) Nos ott kapható egy csíramálé nevű, hagyományosan a paraszti konyhából eredeztetett édesség. Hát hagy ne mondjam….
Egy kis háttérinformáció a világhálóról. Mivel inkább humán vonatkozásban találtam anyagokat ezért a fogak épségére és a bőr szépségére vonatkozó utalásokat a madarak tekintetében kéretik megmosolyogni:


Búza csíra - a zöldek királya
Vitaminok: A, C
Ásványi anyagok: kalcium, magnézium, foszfor, nátrium, kálium, vas, kén,
kobalt, cink, klorofill 70 %-ban
A leatrile (B17 vitamin) pusztítja a rákos sejteket. A klorofill segíti a vér oxigén szállítását a sejtekhez, egyensúlyban tartja a vérnyomást, tisztítja a májat, elősegíti a vércukor szinten tartását, karban tartja a rossz emésztést, növeli a radioaktív sugárzás elleni védelmet. Gyulladásgátló, baktériumölő hatású, hurutoldó, erősíti az idegrendszert, de még potencianövelő hatása is ismert.

Napraforgó csíra
Vitaminok: C, D, E, A, B
Ásványi anyagok: foszfor, kalcium, vas, fluor, cink, kálium, jód, magnézium, mangán, réz
Az összes aminosavat tartalmazza (fehérje 30%(, tisztító, méregtelenítő, vízhajtó, újraépítő hatású. Magas rosttartalma az egészséges bélflórát táplálja, segíti a bélmozgást (bélperisztaltika). Foszfor és kalcium szükséges az ép fogakhoz, csontokhoz, a zsírok, szénhidrátok emésztéséhez, a szövet és izomtónushoz. A vas, a vörösvértestképzéshez, a réz a vas felhasználáshoz szükséges. Klorofilltartalma segíti a vér oxigénszállítását a sejtekhez. A jód a pajzsmirigyhormon alkotórésze, valamint elengedhetetlen az idegsejtek működéséhez. A magnézium segíti az izom-, agy- és a tüdőszövetek munkáját

Repce csíra
Sajnos nagyon kevesen fogyasztják, pedig nagyon magas az omega-3 és az omega-6 olajtartalma, melyek a csírákban kiegyensúlyozzák egymás hatását. Közvetlenül hat a szív munkájára, és az érfalak rugalmasságát adja vissza. Megakadályozza a szívkoszorúerek meszesedését. Javítja a szem hajszálereinek vérellátását. Magas a K-, E és D-vitamin tartalma. Nagy segítségre van a bőrnek, mert a szervezetünkben lévő kollagén termelődését segíti elő. Ennek következtében változik a bőr rugalmassága. Lassúbb az öregedési folyamat. Egyensúlyban tarja a bőr vízháztartását is, tehát SZÉPÍT! Emeli a vörösvértest számot. Csökkenti a magas koleszterinszintet. Hat a lép tárolási betegségeire. Csökkenti a vörösvértestek szétesését. Sárgás színű kellemes ízű csíra.

Köles csíra
Vitamin- és ásványi anyag  tartalom: A-, B1-, C-, E- vitamin, kálium, kalcium, réz, magnézium, vas, foszfor, fluor
A csíráztatás során aktiválódó enzimek hatására, a szervezet számára könnyen hasznosítható ásványi anyag-, vitamin-, szénhidrát-, esszenciális aminosav- és zsírösszetétel alakul ki.
A csírázás hatására a kölesben található emésztést gátlók lebomlanak, továbbá a szénhidrátok részben átalakulnak könnyen emészthető cukrokká, a fehérjék aminosavakká.  

Szezámmag-csíra
A-, B1-, B2- vitamin, nikotinsavamid, C-, E- vitamin, lecitin, magnézium, kálcium, foszfor

Zab:
A-, B1-, B2- vitamin, nikotinsavamid, C- és sok E- vitamin,foszfor, vas, réz, fluor, cink,magnézium, kalcium

Végezetül, egy igen ötletes és a kísérő szöveg szerit működőképes praktika a csíráztatáshoz
https://www.facebook.com/zoldhaz
A youtubon találtam egy videót, a csíráztatás menetéről:
http://www.youtube.com/watch?v=akUc0WGd75Y


Források:


2012. március 26., hétfő

Ír Fancy kanári

Az Ír Díszes kanári

Az Ír Fancy eredetileg a Roller kanáriból lett kitenyésztve 1974 körül és sokáig egyszerűen Ír Rollernak nevezték. Mai formáját és nevét a sokéves szelektív tenyésztésnek és a folyamatos fejlődének köszönheti a modern „Ír Díszes”. Mint alak-kanári, a korai időkben inkább Írország keleti partvidékén volt ismeretes, különösen Wexford városában. Tenyésztése később az egész országban egyre népszerűbb lett. A megjelenésre vonatkozó kritériumrendszert 1974-ben Dublinban fektette le az Edward Darcy, Bill Garnet, Jimmy Hogan és Lily Claffe által alkotott bírói testület.A zsűri egy Mr. Jones Co. Wexford-i tenyésztő által nevezett sárga hím  madarat választotta ki etalonnak. Ezzel a példánnyal kezdődött ennek az ír  nemzeti kanári változatnak a tenyésztése.

 Az Ír Fancy Kanárit Tenyésztők Szövetségét (I.F.C.S.)  1975-ben alakította meg néhány elkötelezett tenyésztő. Törekvésük fő célja az volt, hogy elfogadtassák az Ír Fancy-t, mint kiállítási madarat és, hogy a változat számára ideális kiállítási kalitka típust bevezessék egész Írországban. Az I.F.C.S. ezen felül létrehozta és alkalmazta a tökéletes madár standardját. .A szervezet első közgyűlése Westmeath megyei Athlone városában volt.
A kezdetekben sok különböző méretű és alakú kalitkát használtak a madarászok a kiállításokon. Az új egységes kalitka bevezetése rengeteg ellentétet szült. Az idősebb tenyésztők lassacskán elfogadták az újonnan meghatározott eszközöket. Kétéves türelmi időszakot követően megtörtént az átállás és az új kalitka típust egységesen elfogadták.
Az új tagok beáramlása a szövetségbe azóta is folyamatos.
A ’76-os közgyűlésen beavatott titkár, Mrs. Bolger és férje Matt komoly promóciós tevékenységet végeztek a szövetség érdekében. Ennek a pompás kis madárkánk a megítélése madarász berkekben több mint reménykeltő, hiszen a jelenkorban, éves szinten kb. 7000 db. gyűrűt adnak ki az I.F.C.S. tagjainak, valamint kb. 1000! kiállítást rendeznek.

 A C.O.M. standardja az Ír Fancy kanáriról:
Fej:25 pont. A kis méretű fej legyen keskeny, arányos és elegáns. A csőr kicsi a szemek jól láthatóak
Test:15 pont. A madár szélessége a vállakon keresztül mérve 33mm, hossza 127mm.A test arányosan kúp alakú, a szárnak szorosan a testhez simulnak.
Tollazat:15 pont. A tollazat zárt, „testhez álló” kompakt és természetes színű. A madár körvonala tiszta, pontos.
Tartás,viselkedés: 15 pont. Mozgása élénk, eleven. Viselkedése éber. Tartása az ülőpálcához viszonyítva 65-75 0.
Farok:10 pont. A farok tollai zárt farokban állnak össze és a madár kecsesen, rendezetten tartja.
Lábak: 5 pont. A lábak közepesen hosszúak, látható combokkal.
Összbenyomás:15 pont. A madár tiszta és egészséges. Minden színben előfordulhat,kivéve a vöröset. A színtáplálás nem megengedett.


A C.O.M. –hoz tartozó szervezetek által rendezett kiállításokon az Ír Fancy-k, a szín-kanárik számára rendszeresített kalitkákban kerülnek bemutatásra, melyben két 12 mm-es ülő pálca van elhelyezve egymástól 12 cm-re.





Források:
http://homepage.eircom.net/~ifcs/
 http://irishfancycanaries.webs.com
http://www.irishfancyclubofamerica.com/
Képek a F.O.I.-tól, Márton András segítségével
C.O.M. standard ifj Cserna Zolitól

Hetesi Imre tenyésztő

Vasárnap délelőtt Hetesi Imre, kecskeméti kanári tenyésztő kollégánknál jártunk Bélával, aki legnagyobb örömünkre alakkanárikkal is foglalkozik. Imre Spanyol Razákat tart, illetve tenyészt. Madarai közt megtalálható a Raza sárga, zöld és kék színváltozatban is.

Nagyon kedvesen fogadott minket Imre, pedig nem minden hátsó szándék nélkül érkeztünk. Látogatásunkat megelőzően ugyanis, telefonbeszélgetésünk alkalmával elmesélte, hogy az egyik pár, melynek mindkét tagja kék, nagy valószínűséggel nem is igazán pár. 7-8 tojás a fészekben, mindkét madár kotlik… Nos, történtek már velünk madarászokkal annál nagyobb sorscsapások is, minthogy két plusz tojóval áldott meg minket az Úr, de minden esetre ebből biztosan nem lesznek termékeny tojások, így mégsem igazán jó! Hát kik vagyunk mi, hogy ne segítsünk, így az abc két fős csapata ezen látogatásra eleve egy hím madárral érkezett. Hátsó szándék alatt ezt értettem.

Az abc-nek volt több felesleges hímje is, amiket még Hollandiából hoztunk az ősszel, így arra gondoltunk, hogy ezzel a cserével Imre két tojójából és a mi plusz hímjeinkből csináljunk két párt és máris mindenki jól járt! Az elképzelésekkel egybevágott az, hogy nagyon szép, kistestű Razákra bukkantunk Imrénél és valóban bele is ment a cserébe. Mi nyertünk egy nagyon szép FOI-s gyűrűzésű, pici kék tojót, Imre pedig kapott tőlünk egy igazán szép, intenzív sárga holland hímet. Lehet-e ennél eredményesebb egy kanáris napja!

A kék olasz Raza, valószínűleg Papp Laci szintén kék hímjében talál majd párra, legalábbis ezek az első elképzelések, de most minden esetre két hét karantén és akklimatizálódás következik.

Nem túl nagy, de annál kedvesebb és barátságosabb madárházat találtunk Imrénél. Abszolút kézműves tenyészet, ahol, minden kalit és röpde is a jó mesterember/tenyésztő munkáját dicséri. Jópofán kialakított egyedi megoldásokkal, melyek valóban megkönnyítik a madarászást.

A tipikusnak mondható problémával azonban szembesülnünk kellett, mégpedig, hogy Magyarországon Imrének is, mint sok más tenyésztőnek, gondjai akadnak az értékesítéssel. Szomorúan hallottuk, hogy, mivel a zöld, valamint a kék madarak, azaz a kereskedők által verébszínűnek titulált madarak eladásával Imrének is gondjai vannak,ezért ezektől tervezi, hogy megválik.

Bélával igyekeztünk rábeszélni, hogy elképzelhető, hogy más fórumot kellene találni ezen madarak értékesítésére, de azt is felajánlottuk, hogy segítünk világosabb színű, de továbbra is minőségi madarakra cserélni a madarak egy részét, hátha azok fiókái valamivel könnyebben eladhatóak.

Ajánlom figyelmébe Imre madarait minden kedves tenyésztőtársunknak a szentes és a kecskeméti börzéken egyaránt. Jó vérvonalból származó szép madarak!

2012. március 22., csütörtök

Fióka mentés

Az esti fészek ellenőrzés során a Lizardok kalitkájának alján találtam a kis Glostert. Már teljesen dermedt állapotban volt, nem is láttam, hogy lélegzett volna. Gyorsan kézbe vettem és bevittem a lakásba. Folyamatosan lehelgettem, így mire beértem lélegzett. Elő a hajszárítót és addig "hevítettem" míg teljesen izgő-mozgó nem lett.
Lámpa alá tettem egy kis dobozba, papír alá, hogy folyamatosan melegen legyen. Pár perc múlva ürített.Piros pont! Addig nem "bántottam", amíg el nem kezdte kérni a kaját. Ez zabpehely liszt forralt víz és kevés méz keveréke volt. Etetés után sokáig nem történt semmi, de egy jó negyed óra múlva szinte egy pillanat alatt eltűnt a begyéből a kaja és vagy 4-5 új görbe tojást rakott a papírra. Újra kérte a kaját, hát jól megkapta. Ezután visszavittem a mostoháihoz. kicsit később láttam ,ahogy a tojó eteti. Még jó, hogy elüt a színe a többiekétől, így messzebbről is megfigyelhető....

2012. március 19., hétfő

Öröm és üröm - Raza és Gloster fejlemények

A gyűrűzést sikerült még időben elvégeznem. A legnagyobb fiókáknak éppen kezdet nyílni a szemük. A két egyidős fészekalj madárkáit két nap alatt meggyűrűztem. A szülők nagyon jól tűrik a fészekkontrollt. Akármikor veszem is ki a fészkeket ellenőrzésre (naponta minimum kétszer), a tojók szinte rögtön visszaülnek a kicsikre, amint visszarakom a kosarat a kalitkába.

Mivel az egyik fészekalj 5 tagú volt, míg a másik hasonló korú kicsiket tartalmazó 3, ezért úgy döntöttünk, hogy kiegyenlítjük a szülőkre nehezedő nyomást és egy csimaszt dajkaságba adunk. Ezzel meg kívántuk várni a gyűrűzést. A gyűrűzésig ugyanis olyan kicsik a fiókák, hogy az etetésük nem okoz komolyabb többletmunkát a szülőknek egy kisebb alomhoz viszonyítva, másrészt, a gyűrűnek köszönhetően már nem tudnak elkeverednek a fiókák.

Ahogy nőttek a kis Spanyol Razák, az ellenőrzések alkalmával egy kicsit szélesítettem a fészekbélést, nehogy összetapossák egymást a szűk helyen. A hímek rendkívül odaadó apának bizonyulnak. Jól etetnek és ketten még a fiatalok fölé is állnak, amikor párjuk leszáll enni,inni,stb. Esténként ráetetek a fiókákra biztos ami biztos, meg hát szeretem is csinálni. Egyszerűen zabpelyhet őrlök porrá és keverem el forralt vízzel. Olyan hígra keverem, hogy szinte lecsöppenjen a fogpiszkálóról. A fészek mozgatása, reflexszerű eleségkérésre ösztönzi a madárkákat, gondolom „Pavlovi” alapon. Azt vettem észre, hogy a csőr belső-felső részének érintése váltja ki a nyelési reflexet. Amint odaérintem a kaját, a kicsik szinte le eszegetik a fogpiszkáló végéről a pépet. Minél jobban nyílik a szemük, annál nehezebben hiszik el, hogy én is közülük való vagyok, így egyre nehezebb rávenni őket, hogy kérjék az etetést. A csőr hegyének kocogtatása és a tarkó, fej simogatása azért beválik.
A Glostereknél is elindult valami: Az első pár letojt, de mivel csak pár nappal korábban került be a hím, nem bíztunk a sikerben. A hím folyamatosan etette a kotló tojót. Mivel a hím egy jó vonalból való, szép kontyos madárka, tovább raktuk egy másik tojóhoz is. A tojó alatt, mindhárom tojás magos volt, de csak kettő kicsi kelt ki. És itt jöttek a gondok. Anyu csak ült rajtuk, nem igazán etette fiókáit. Lehet azt cseszerintettük(tem) el, hogy sokáig bent hagytam mellette a párját és hozzászokott az etetéshez. Így mivel hallotta a hím hangját, várta a fészken, nem jött le lágyeleségért. Az egyik fióka elhervadt, a másikat átraktuk a Lizardok 3 fiókája mellé, ahol jól tápláltan növekszik. Mivel nem vagyunk berendezkedve mezei kanári dajkákra, most elmondhatjuk, hogy akkora „királyok” vagyunk, hogy nálunk a Lizard a dajka madár. :o) Számomra meglepő, hogy a kis Lizardok világos bőrűek!

2012. március 12., hétfő

Már megint azok a Razák...


Végül mind a négy tojó letojt (4-4-5-4 db.) Három párnál volt szerencsém bepillantani a kismadár-csinálásba is spanyol módra. Ezeknél a pároknál a hímek példás magaviseletről tettek tanúbizonyságot, így bent hagytam őket a tojók mellett. Rendszeresen etettek a kotló madarakat, sőt két hím, még a tojásokra is ráült, amíg a párja pár percre elhagyta a fészket, dolgát végezni, fürödni. A kicsik menetrend szerint keltek. Az összes tojás magos volt (kivéve a negyedik párnál, ahol nem is láttam párzást), de jelen állás szerint a két 4-es fészekaljból egy-egy fióka nem bírt kikelni. Ahol 5 tojás volt a fészekben ott mind ki is kelt két nap alatt. Szerintem ez a tojás cserének köszönhető.

Ettől kezdve a hímek még szorgalmasabbak lettek és a tojók mellett, a napos kicsiket is etették. Bármikor néztem meg a fészekaljakat, a fiókák mindig rendesen meg voltam etetve. A szülők kapták a tyúkhúrt, a lágyeleséget semolinával, csíráztatott magkeveréket, brokkoli rózsát, almát, zellert. Próbáltam a lisztkukacot is, de rá se bojszintottak. Kicsit próbáltam azért okoskodni és az 5 kicsiből kettőt átraktam oda, ahol nem lett fias tojás. Egyik este a két legerősebbet átraktam. Reggel aztán figyeltem mit csinál a tojó. Lejött evett ivott, aztán visszaült a kicsikre. Amíg körbe etettem a madarakt, egyszer sem láttam, hogy megmozdult volna benne az anyai ösztön, így kivettem a fiókákat, megetettem őket táppal(zabpehelyliszt+ forralt víz+ fogpiszkáló) és vissza a testvérek mellé.

Hála Isten a szülők nagyon jól torelálták ezt a kísérletet, és egyébként is az összes tojó „lájkolta” fészekkontrollt. Kettőt úgy kellett ujjal felemelni, hogy bele tudjak lesni a fészekbe.Szombat reggel, volt időm és leültem a kalitkák elé, kb. fél méterre. Minden nevelőeleséget beraktam a kalitkákba és csak figyeltem, hogyan viselkednek a madarak. Pillanatok alatt bezabáltak a hímek és mentek fel a fészekre, hogy a párjukat is „ellássák”. Háromszor fordultak, mire a tojók felemelkedtek a kosárból és hozzáfogtak a kicsik etetéséhez. Jöttek a fiúk és ők is besegítettek. Mindez pár perc alatt lezajlott. Hát meg kell mondjam én világ életemben egzótás voltam, de az ilyen sehol máshol nem tapasztalható élmények miatt, mindig volt kanárim is. A szakkönyvek azt írják, hogy az ember a természetet próbálja becsempészni az otthonába, mikor madarat tart. Ha ez igaz akkor egy a néhány napos fiókáit etető kanári pár látványa, ennek a csempészésnek a teljes beteljesülése. Tudom, hogy a Youtube-on se szeri-se száma az ehhez hasonló anyagoknak, de a különbség olyan, mint mondjuk Rúzsa Magdit meghallgatni a TV-ben, aztán elmenni a Pesti Színházba és ott ülni x méterre a színpadtól. Meg kell tapasztalni!
Félre a pátoszt!
Monoron átvettem a gyűrűket a Bevíz Tibitől, úgyhogy a következő feladat, megjelölni a kis jószágokat…

A Raza Saga

Hogy ,hogy is kezdtünk „razázni”? 
Tavaly ősszel Zwolléban, Gyuszi belezúgott egy raza családba. Hatan voltak és sárgák: papa, mama, gyerekek, ahogy kell. Itthon aztán elkezdett kutatni olyan tenyésztők után akiktől lehetne még madarat és egy kis tudásmorzsát szerezni. Felvette a kapcsolatot Nagy Laciékkal és a Pannónián jól kifosztotta Őket: vett tőlük egy zöldet, egy kéket és egy fehéret. Hogy a hosszú őszön miket műveltek a madárkák a fűtetlen röpdéjükben, azt talán majd Gyuszi leírja.

(Gyuszi: csak kiegészítem, azzal Béla bejegyzését, hogy az első párat valójában Nagy Andrea budapesti tenyésztőtől vásároltuk és azt hiszem, hogy az Andreától vásárolt Razáim egyikével sem kellett azóta sem szégyent vallanom egyik külföldi madárral szemben sem, ezért utólag is köszönöm az első Razáimat Andinak! :)   )
A nagy változás, valamikor karácsony előtt csapott bele a mi kis projektünkbe. Történt ugyanis, hogy néhány szerencsés honfitársunk eljutott az olaszországi szövetség (FOI) nemzeti kiállítására. Ott Gyepes Imre kapott néhány Raza Espanolát, Domenico Rosa-tól, aki a FOI és a COM szervezetekben is komoly funkciót ellátó tenyésztő. Imre aki ugyan kanáris, abban a pillanatba nem tudott helyet biztosítani új madarainak és hát gazdát keresett nekik. Márton András kötött össze minket Imrével, aki rendkívül segítőkésznek bizonyult az egész művelet alatt és azóta is ellát minket tanácsokkal. Száz szónak is egy a vége, egy hideg decemberi reggelen, 4 óra 30 magasságában elindulhattam Gyulára a kanárikért. Azért feleségemnek eszébe kellett juttatnom egy korábbi fogadalmát, miszerint egészségben, betegségben, míg a halál el nem választ…Nem igazán talált ép ésszel felfogható indokot erre a túrámra, de akkor már benne volt a hántolt zab a hogyishívjákomba. Azt pedig mindenki tudja, hogy ha menni kell, ekkor menni kell. Gyulán azután átvettem a madárkákat(4 pár) és a hozzájuk tartozó itinert. Ugyanis a Razák nem csak úgy oda lettek hajítva, hanem Domenico Úr megadta gyűrűszám szerint a párosítási sémát is. Így aztán lehet madarászni nem?! Imrével még megváltottuk kicsit a világot, meg persze elmondta milyen kaját kaptak nála és hogy úgy általában mire figyeljünk oda az első napokban aztán iszkiri haza..
Annyi hiba azért volt a listában, hogy két madár neme felcserélődött, de ez csak pár nap múlva derült ki itthon. Egy profi szállítóban, plusz kartondobozban hoztam haza a Razákat anélkül, hogy belenéztem volna. Gyuszi folyamatosan hívott, hogy mi újság, milyenek a madarak, de csak amikor már hazaértem akkor tudtam én is beszámolni a jövevényekről. Az út alatt az egyik lipokróm pasztell sárga tojó le is tojt egy tojást, de mivel Imrénél nemek szerint külön voltak tartva, eltekintettem a dajkaságba adás lehetőségétől. Mikor kiderült, hogy az egyik tojó énekel, de egy hím meg  egy köteg fészekanyaggal a csőrében ugrál össze vissza, át kellett egy picit matekozni a párosításokat, de ezt már összeraktuk a saját erőnkből. A tojókat kiraktuk egyenként fészekre és vártuk melyik indul. A többit meg már olvastátok. 
Remélem!

2012. március 8., csütörtök

ez nem piskóta--- De!


Több neve elhallgatását kérő , de megbízható forrás jelentette, hogy a gyári lágyeleségek egy része, gyakorlatilag cukrászipari melléktermékekre épül. Azt meg mindenki tudja, hogy ezek mi mindent tartalmaznak. Csak el kell olvasni pl.: egy gofri vagy egy Keksz por összetételét.Gondoltam ilyet én is tudok, mínusz az adalékanyagok. Azt szem előtt tartottam, hogy a tojás, mint olyan megkerülhetetlen hozzávaló egy lágyeleség elkészítésénél. Nemrégen a kezembe került egy szakdolgozat, amelyben brojler csirkék fejlődését vizsgálták, főtt tojás etetésének függvényében.Később a kísérlet konklúzióját feltesszük ide az abc oldalára. Előjáróban annyit elárulok, hogy 18000! madár vett részt egy kicsit akarata ellenére a takarmányozási próbatételben.
Tehát a tojás az kell, de a cukor  és egyéb adalékok nem kellenek. Így sütök egy hagyományos recepten alapuló 6 (nem bóti) tojásos piskótát, háromféle (fehér-, graham-, rizs-) lisztből, csipet sóval, szódabikarbónával. Ez az alap ezt nedvesítem a fotó-motázsban látható módon növényi adalékkal vagy semolinával. A Breedmax meg nyugaton (amit majmolok) szintén alap takarmánykiegészítő. Erről Lipták József és Hermann Ottó tapasztalatai alapján értesültem.
De mivel itt alakkanárikról beszélünk és jó néhány változatnál megengedhetetlen a piros szín jelenléte a tollazatban így körültekintően kell kiválasztanunk a nedvesítő összetevőt. Sárgarépa cékla kilőve. Maradnak az alma, zeller és társaik. Itt jön be a képbe a semolina. Ez egy olasz recept, amit Szintén Lipták József barátomtól kaptam meg évekkel ezelőtt. Ő Angelo Fumagalli, olasz carduelis-tenyésztő oldaláról szedte le a receptet.
4 kanál búzadara
1 tojás
2-2 dl víz és tej
A tojás fehérjét elkeveri a víz és tej elegyében. Ezután felforralja, majd belekeveri a grízt, amit puhára főz. Ha már kész a "tejbegríz", elzárja a gázt és gyorsan belekeveri a tojás sárgáját. Ha kb 40 fok alá hűlt,. hozzáad még egy teáskanál mézet. Ha megdermed szeletelhető, én a darabokat a fagyasztóban tartom és mindig előző este a hűtőbe teszem a másnapi adagot, ahol reggelig szépen lassan felenged. A know-how-t később, képekkel illusztrálva feltoljuk ide.
Én évek óta próbáltam megkedveltetni a jószágokkal , de nem hajlottak az olasz módira. Most viszont, amikor elkezdtünk dolgozni olasz tenyésztőtől származó madarakkal, esélyt láttam arra, hátha ezek ismerik a semolinát. Spanyol Razákról lévén szó, a pirosító lágyeleség természetesen szóba sem jöhetett. Így a fenti klipen látható piskótá,t semolinát és a Breedmax-ot kevertem el a  egy robotgép segítségével. Hát nem kellett sokáig kínálgatni. A frissen kelt Spanyol razák szülei hamar nekiestek és etették is a kicsiket. Állagánál fogva elég könnyen pépesítik a madarak, így talán könnyebb a dolguk az etetésnél.
Természetesen, ha valakinek van jól bevált nevelő eleség receptje és úgy gondolja , hogy szívesen megosztaná másokkal, biztosítunk helyet az  abc oldal keretei között.



Források: http://carduelis.xoom.it/e_index.html   Ez Angelo Fumagalli tenyésztői oldala
                http://ljozsef.mindenkilapja.hu/

2012. március 4., vasárnap

Nyitra

Gyuszival és a kecskeméti H11 három másik tagjával: Nagy Ferivel, Fehér Imrével és Szőke Janival jól elmentünk a nyitrai börzére. Tudtuk, hogy reggel 6 körül illik odaérni, ezért már éjjel egykor úton voltunk Szlovákia felé. Aludni nem nagyon tudtunk út közben, mert egyrészt mindenki be volt sózva a börze miatt, másrészt meg Feri barátom non-stop stand-up üzemmódba kapcsolt. Ebből kifolyólag én  visítva röhögtem a poénokon , de  Imre  oldala is megfájdult a megpróbáltatásoktól.  Ja és korábban együtt mentünk Zwolléba is Ferivel. 3000 km-Szerintetek.....?!
Na, de azért csak odaértünk Nyitrára és a nagy tömeg előtt bejutottunk a parkolóba, ahol a "világítósmellényesek" segítettek a sofőröknek a parkírozásban.A beugró 1,5 Euró volt koponyánként, amiért cserébe betonos parkoló, tisztaság, korrekt budi és fedett csarnokok várták a madarászokat.Sajnos a belépőt a tavaly nyári emlékeinkben élő hosszú szőke hajú szlovák lányok helyett, rövid barna hajú szlovák fiúk szedték, de hát állítólag nem csajozni jöttünk...
A díszmadaras börze épülete még koránt sem volt tele portékával 6 órakor, de jellemzően még 8 körül is érkeztek eladók pl. Csehországból. A bejáratok körül a nagykereskedők felvásárló tevékenysége zajlott. Megjegyzem; szívetmelengetően szervezett és kulturált formában, valamint meglepő tempóban történt a madarak átvétele és az ellenértékük átadása. Valahogy nem hiányzott az összképből a zseblámpával fénykardozó viszonteladók látványa. De nem akarok utópisztikus lenni és tudom, hogy Rájuk is szüksége van a piacnak.Tehát akinek olyan eladó madara volt, amit a kereskedők átvettek, az szépen sorba állt, átadta a madarakat, megszámolták, leszámolták, kiszámolták aztán elszámoltak és lehetett menni költeni a pénzt. Lehetett is mire. Komoly választék volt a madarak mellett különböző kész magkeverékekből , terményekből. Sokan vitték a különböző kekszeket, gondolom nagy papagájoknak, de voltak drótfonatosok, kalit előlaposok, minden egyéb kiegészítő felszerelés, újságok kész kalit-rendszerek....
Ami az alakkanárikat illeti, 5-6 ember árult Glostereket20-30 euróért, Yorkshire volt két helyen 30-75 Euró és találtunk még Német-kontyost is két tenyésztőnél. Ha volt más, azt vagy elkapkodták mire odaértünk, vagy nem láttuk meg a tömegben.Mert azért 7 óra után előfordult, hogy, ha fel emeltük a lábunkat, már nem igen volt hová letenni. Ilyenkor sodródtunk az árral. Ki is ültünk Gyuszival a kantinba (külön épületben voltak a sütödések, csapolósok,stb.) és egy asztalra rakva nézegettük a kalitkában a friss szerzeményeket. A többiek egzótákra hajtottak, és nem is jöttek haza üres kézzel. Régen nem látott muskátpintyek, óriás szarka pintyek, gyémánt pintyek, sárga színkanárik és tűz csíz került általuk Kecskemétre. 12-30 ra már itthon is voltunk, úgyhogy a Családnak sem kellett lemondani a látványunkról a vasárnapi asztal mellet!

2012. március 1., csütörtök

Mehringi kanári

Csak úgy kutyafuttában készítettem egy-egy kisvideót a két kistestű fodros alakkanáriról a Mehringiről és a Fiorinoról.

A Mehringi kanári részletesebb leírását és standardjét is záros határidőn belül közzétesszük!

Addig is jó nézelődést!