Az előző bejegyzésben az általunk használt fészekanyagokat mutattuk be, most pedig a fészekkosarak típusairól szeretnék szólni pár szót. A bejegyzés apropója sajnos szomorú.Történt ugyanis mostanában pár baleset a kanáriknál, amelyek átértékelték a fészkekkel kapcsolatos korábbi alapvetéseimet.
A story dióhéjban: két pár kanárinál (Lizard, Spanyol Raza) leesett a fészek. Egy Gloster tojó alól pedig kifordultak a tojások. Ezek az esetek pedig, részben a fészkekkel voltak összefüggésben. A tojás kiesése egy olyan fészekkosárból történt, amilyen az előző bejegyzésben, az utolsó képen látható. A vásárláskor jónak tűnő alkalmatosság, a kalitka falára akasztva egyszerűen ferdén lógott. Ragasztottam rá, egy kiegészítőt, amitől jobb lett, de az ilyen "sufni tuningok" esetén, mindig számítanunk kell(ene) arra, hogy visszanyal a fagyi. Meg is történt: az "okos" pótalkatrészt elengedte a ragasztó és a fészek megbillent. 4-ből három tojás kiesett. Ebből kettő kötött, a harmadik üres volt. A túlélő tojásból ki is kelt a kicsi, és már tollasodik, de ez lehetett volna akár három is...
A fészekleesések kiváltói viszont gyanúm szerint az előző költésből még bent lévő fiatal madarak voltak. Ezt csak gondolom, mert nincs más magyarázatom az esetekre. A Lizard tojó, bár még ki sem repültek a fiókái, elkezdte hordani a tyúkhúrt az etetőbe. Úgy gondoltam, felrakok egy másik fészket a kalitka ellentétes oldalára. El is fogadta, le is tojt és rendesen kotlott is. Közben a fiatalok elhagyták a fészküket és állandóan ott ugráltak az anyjuk új fészkén és az anyjukon. Szerintem egy hevesebb veszekedés a fiatalok és az apjuk között okozhatta a katasztrófát. A fészek két kis kampóval rögzíthető a kalitka falára, ami az első költés alkalmával tökéletesen stabil volt. Ekkor ugyanis az előlapon lévő ajtóhoz akasztottam a fészket és amikor visszacsuktam az ajtók, szilárdan rögzítette a kosárka kampóit. A második költés alkalmával viszont már nem tudtam ajtóhoz tenni a készséget, hanem csak egyszerűen felakasztottam az előlap belső oldalára. Így viszont , mint a történetből is kiderült, nem tudott kellően ellenállni a fiatalok hevességének. A Lizardok fészkében 4 jó tojás volt. A gyíkmintások tojásai sajnos összetörtek, így a költés menthetetlen volt.
A Spanyol Razáknál 4-ből kettő magos volt, és három, látszólag sértetlenül túlélte a gumi nélküli bungee jumpingot. Pedig még fel is borult a fészek, ráadásul ezek a kalitkák rácsos aljúak (ennek előnyeiről, majd később), tehát nem igazán estek puhára. Leküzdve a sírógörcsöt, a tojásokat átraktam egy olyan Gloster alá, ahol sajna nem előzte meg párzás a fészekrakást....és vártam...Tegnapig. Amikor is kikelt az egyik fióka, majd ma a második is. El sem hittem. A szülő (de fura ez madaraknál) párnál a fészek leesése utáni napon kíváncsiságból visszaraktam a kosárkát, műtojásokkal. Ráült és folytatta a kotlást. Az előző költés fiataljait persze deportáltam a gyűjtőbe. A Gloster alatt kikelt kis Razákat így visszatehettem a vér szerinti felmenőik alá.
Ahogy így visszaolvasom, lehet, hogy elsősorban nem is a fészkek okozták ezeket a sajnálatos krízishelyzeteket. Hiába, van még mit tanulnom....