2012. február 29., szerda

Alakkanári tipizálás

Sok szempont szerint csoportosítják az alakkanárikat. Ha nézelődünk az Interneten azt tapasztalhatjuk, hogy vannak nemzetek, akik a kitenyésztett fajta szülőföldje szerint tipizálnak, vannak akik méret szerint. Olyan osztályozást is találhatunk, mely szerint vannak az angol és a nem angol fajták és esetleg külön említi a mintás és fodros változatokat! Egyszóval, ahogy azt már megszokhattuk, ismét magunkra lettünk hagyva azzal, hogy: Találd ki!

Ebben a témában már jelent meg cikk, amit nem szerettem volna sem kitörölni, sem módosítani, még akkor sem, ha ez a mostani cikk másképpen osztályoz is. Azt kellett újragondolni, hogy egy laikus ember kérdésére miként lehet a legegyszerűbben a legtöbb információt szolgáltatni. Pl.:

Béla: Gyuszi! Te hallottál már a Gloster kanáriról?
Gyuszi: Igen Béla, hallottam! A Gloster egy kis testű, sima tollú, alakkanári fajta!

Gyuszi: És Te, Béla? Te hallottál már a Fiorino kanáriról?
Béla: Igen Gyuszi, hallottam! A Fiorino egy kis testű, fodros, alakkanári fajta!

A cél ennyi! Ahogy azt az érzékletes példa is jól mutatja, a tipizálás révén azt kell elérnünk, hogy a csoportok jellemzői címszavakban is leírják a madarat. Az érdeklődő el tudja őket helyezni a kanárik/az alakkanárik között. Ezt szem előtt tartva alakult ki a következő besorolás, mely alapvetően 3 csoportot, a sima tollú, fodros tollú és mintás alakkanárikat különbözteti meg, azon belül a méretbeli eltéréseket is jelezve.


Sima tollú változatok:

Sima tollú, kis méretű kanárik: (12,9 cm-ig)
- Spanyol Raza kanári
- Gloster kanári
- Fife Fancy kanári
- Japán Hoso kanári
- Ír Fancy kanári
- Rheinlandi kanári
(- Stafford kanári)

Sima tollú, közepes méretű kanárik: (13 cm-től 16,9 cm-ig)
- Német kontyos kanári
- Kolombusz kanári
- Portugál Harlekin kanári
- Müncheni kanári
- Border kanári
- Berni kanári

Sima tollú, nagy méretű kanárik: (17 cm-től)
- Yorkshire kanári
- Lancashire kanári
- Norwich kanári
- Crest kanári
- Skót kanári
- Belga Bossu kanári
- Spanyol Llarguet kanári


Fodros tollú változatok:

Fodros tollú, kis méretű kanárik: (12,9 cm- ig)
- Fiorino kanári
- Mehringi kanári

Fodros tollú, közepes méretű kanárik: (13 cm-től 16,9 cm-ig)
- Olasz Gibber kanári

Fodros tollú, nagy méretű kanárik: (17 cm-től)
- Spanyol Giboso kanári
- Déli fodros kanári
- Tokyo Makige kanári
- Svájci fodros kanári
- Északi fodros kanári
- Milánói fodros kanári
- Melado Tenerife kanári
- Padova-i fodros kanári
- Párizsi Trombitás kanári
- Olasz Óriás fodros kanári

Mintás változat:
- Lizard kanári


Az alakkanáriknál is egyre nő a jelentőssége a színeknek. Több színezett fajtát igyekeznek jelenleg is elismertetni (Stafford kanári, Német Vöröstarka kanári) és már létezik is ilyen, mint például a Portugál Harlekin kanári, vagy a piros Lizard kanári. Ebből az következik, hogy a színekkel és színezéssel is tovább bontható a fenti csoportosítás, azonban ez szükségtelen, hiszen a rövid tömör csoportosítás a lényeg.

Mi egy kis ország vagyunk, nem tartom ezért fontosnak azt sem, hogy nemzetek szerint csoportosítsunk. Felesleges angol, vagy olasz fajtákról külön-külön beszélni, hiszen az adott fajta neve így is árulkodik a származásáról.

…de tovább bonthatnánk a csoportokat kontyos és nem kontyos egyedeket is ismerő fajtákra, de azt hiszem, hogy ez is már többlet információ, mintsem osztályozási szempont, valamint bonyolítaná a helyzetet, hiszen fodros és sima tollú fajtákon belül is vannak ilyen besorolási lehetőségek.

Tehát a fent leírtak alapján remélem egyezményes lesz a fenti elválasztás.

Van azért még itt egy kakukktojás... A Lizard kanári, mint mintás alakkanári, a kihalt London Fancy óta egyedül képviseli az alakkanárik ezen csoportját! Pontosabban a legtöbben úgy vélekednek, hogy egyedül. Na most jön az, amiért színkanári tenyésztők egész hada fogja egy ködös márciusi hajnalon elvágni a torkomat és a testrészeimet elrettentő példa gyanánt szétküldeni Belgium, Hollandia, Németország és Olszország felé, természetesen csak miután megkínoztak! Ugyanis az én felvetésem az, hogy  a mozaik kanárik mintásak-e van sem. Pro és kontra lehetnek érvek, nem elfelejtve a begyöpösötött dogmákat sem. Remélem ezzel elindítok egy egészséges vitát.

...és ha én azt állítom, hogy a Lizard kanári analógiájára a mozaikok szintén alakkanárik? Akkor nekem esik egy alakkanáris, hogy: Nem! Nem! A Lizard az, amit tévesen nem lett színkanári!

Vagy kellene, hogy legyen az alak-, a szín-, a hang- mellett mintás kanári csoport is?

Mind a Lizard, mind a London Fancy olyan alakkanárik, melyek létrehozásában a vadkanári tenyésztett alakjain túl más fajokat is (vöröshomlokú csicsörke, sáfránypinty) bevontak a végleges forma elnyeréséhez. A mozaik kanárik esetében a minta kialakításához szintén egy másik fajt kellett bevonni. Innen indul az én gondolatom és itt hagynám szabadon a kérdést!

2012. február 27., hétfő

Spanyol Raza kanári 3.

Fészek, tojások, kotlás

Mindent bele...
A Spanyol Raza kanári tojókat (4) egyesével különraktam 40 X 45 X 48 cm méretű férőhelyekre. Ezek kettéválasztott 90cm széles röpkalitok. Amikor láttam, hogy a fészkek kezdenek alakot ölteni, kontroll mellett betettem melléjük a nekik szánt hímeket és figyeltem a párok viselkedését. A hímek (szintén 4) már napok óta - bár eltérő vérmérséklettel- fütyültek. Kapták a madarak az almát, a csíráztatott magkeveréket, amely repcéből, fűmagból, négermagból, kendermagból és fehér kölesből áll, valamint lágyeleséget, aminek az összetételét később feltesszük egy kis háttér információval megfűszerezve. Mindent ettek elsőre és meglehetős vehemenciával.

Volt olyan pár amelyik harmonizált, de volt kettő amelyik ellenséges viselkedést mutatott. A fészkek tovább épültek és két hím szemem láttára etette a fészken ülő párját. A reggeli párzások is általában a fészken történtek. Ez nem kis örömmel és bizakodással töltött el. Érdekes módon annál a párnál lett meg az első tojás ahol a legpaprikásabb volt az együttélés.

Lipokróm pasztell tojó
Én ki szoktam cserélni az első három tojást műtojásra, a szétkelés megelőzésének érdekében. Márton András a Fife-oknál észlelte, hogy az átlag kanárihoz képest több fehér színű fészekanyagot dolgoznak be a tojók. A mellékelt kép tanulsága szerint a Spanyol törpék is ilyenek. Szerintem és András szerint is ezek a kistestű kanárik nagyon sok viselkedésbeli hasonlóságot mutatnak a vad csicsörkékhez. A vad madarak (és András Fife-jai) az első egy-két tojáson  nem kotlanak el, csak melegen tartják, így előzik meg a fiókák esetleges szétkelését.

Beszélgettünk erről Gyepes Imrével és elmondta -nekem ez tök új volt-, hogy gyakorlatilag, amikor a tojók elkezdik a tényleges kotlást és biztosítják a tojásoknak az állandó magas hőmérsékletet, csak akkor történik meg a megtermékenyítés. Tehát nem az embrió fejlődését lassítja a tojó azzal, hogy csak melengeti az első tojásokat, hanem egyszerűen késlelteti magát a megtermékenyülést.

Tarka tojó

Én nem bíztam ennyire a madarakban ezért, mint a Glostereknél, kicseréltem a tojásokat. Persze gondosan feljegyeztem, hogy melyik tojás melyik madár alól került az ideiglenes tárolóba. A műtojások nem voltak egyforma színűek és pláne nem hasonlítottak feltétlen az eredeti tojásokra, de az eltérés szemmel láthatóan nem zavarta a tojókat. Nem tudom van-e jelentősége, de a képen látható tojások közül a mintások, tarka tojóktól, míg a "mintátlanok" lipokróm pasztell sárgától lettek (lásd lent).




A szétkelés miatt elkülönített tojások


2012. február 24., péntek

Tokyo Makige kanári

A Tokyo Makige kanári egy fodros alakkanári, mely Japánból származik. Minden színváltozatban elfogadott beleértve a tarka változatokat is. Neve magyarul Tokiói Fodros kanári, ugyanis a makige japán szó magyarul hullámosat, fodrosat jelent. Ettől függetlenül minden nyelvben a japán megnevezést használják, így maradunk mi is ennél.


A DKB/AZ standard szerint:
Állása, testtartása:                                max. 40 pont,
Fej, nyak:                                              max. 10 pont,
Háton lévő tollazat:                              max. 10 pont,
Mellkasi és hasi tollazat:                      max. 10 pont,
Lábak és a lábak közötti tollazat:          max. 10 pont,
Körvonala, kontúrja:                            max. 5 pont,
Farok:                                                   max. 5 pont,
Méret:                                                  max. 5 pont,
Kondíció:                                             max. 5 pont.           
                                                           össz. 100 pont


Mérete 17 cm. A hát és a farok függőleges vonalban futnak végig. Lábai egyenesek és egymástól viszonylag távol párhuzamosan futnak. A rúdon állva 90 fokos szöget zár be a rúd és a test. A fej és a nyak vékony, az itt lévő tollazat mindig sima. A farok tollai hosszúak és szélesek. Hátán, a vállak között dús a tollazat. Ezen tollazat hosszú és egyenes és a hát közepén kettéválik, két felé hajlik. A mellkason lévő tollak szintén ketté válnak és arra kell törekedni, hogy a mellkason szimmetrikusan helyezkedjenek el.


Az érdeklődők számára nem elérhetetlen alakkanári fajta. Németországi kiállításokon fellelhet, itt beszerezhető. Különleges és szép madár, ezért remélem, hogy felkeltettük azok érdeklődését is, akik esetlen már ismerték és azokét is, akik számára ez a fajta újdonság!

2012. február 22., szerda

Kanári tenyésznapló

Több esetben is előfordult, hogy az abc oldalra, a "kanári tenyésznapló minta" kereső szó beírásával jutottak el a madarászok. Mivel nekünk ezidáig nem volt ilyen "formanyomtatványunk", de nem szeretjük, ha valaki csalódottan távozik az oldalról, nyomozásba kezdtünk. Egy korábbi riportunkban Papp Laci megmutatta az általa használt tenyész-kártyát, amit kérésünkre el is juttatott hozzánk. Beszkenneltük, és feltesszük ide, abban a reményben, hogy sokak számára megkönnyíti a tenyész-eredmények (vagy eredménytelenségek) minél pontosabb dokumentálását és a tenyész-madarak teljesítményének későbbi kiértékelését.

Ez inkább egy kártyaszerűség, amit A5-ös méretben érdemes nyomtatni.
Ez pedig inkább egy tenyész lap, amelynek a mérete A4-es. ...mint az audi :)

2012. február 21., kedd

Gloster kanári 3. ...biztosabb megtermékenyülés...

Amikor az első Gloster kanárikat vásároltam, a feleségem kérésére - legyen már olyan aranyos frizurás madarunk is - a tenyésztő elárult egy addig számomra ismeretlen tenyésztői "fortélyt". Sőt meg is mutatta. Viasz Pétertől vettem az első ilyen madaraimat, aki párba állítás előtt megnyírta a kanárik altáji részét, a biztosabb megtermékenyülés céljából. Ennek már kb. 5 éve, de én minden évben elvégzem ezt a procedúrát. Most Gyuszi és Balázs segítségével fel is vettük a műveletet, hiszen egy kép többet ér minden szónál. Egy videó meg pláne...

Arra vigyázok, hogy a kloákát körülvevő tollacskákat ne sértsem meg. Ezek segítik a párzás során a két nemi szerv találkozását. Csak az altest tollait rövidítem meg. Tojóknál, hímeknél egyaránt elvégzem a műveletet.



Kérem figyeljék meg, ahogy kinyírunk egy Glostert! :)
Erről a technikáról, -bár mint említettük évek óta így csináljuk-, megkérdeztük Gyepes Imrét, akinek több évtizedes  tapasztalata van a kanárik tenyésztésében. Elmondása szerint Ő is hasonlóan készítette fel a Glostereit. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy amennyiben egy madár szépen fokozatosan kerül költési hangulatba, akkor erre a fazonigazításra nem feltétlenül van szükség. Ugyanis optimális esetben a tojó valahogy "megkopaszodik" ott alul-hátul, megkönnyítve ezzel a hím és így a spermiumok dolgát is.



Lefotóztam egy  korábban Tőle  kapott Spanyol Raza tojót , amely már fészkel és tojásai is vannak, hogy be tudjuk mutatni egy ilyen jól beindult madár képét is. Nem tudom segít-e ez bárkinek is,de logikailag   ide illőnek gondoltuk.

2012. február 15., szerda

Német kontyos kanári (Deutsche Hauben)

A 100 pontos etalon madár mindig rajzolt.
"Értesítést" kaptunk Guti Zoltán barátunktól, hogy nem talál Német Kontyos kanárikról leírást az oldalon. Sok egyéb változat anyaga nincs még közlésre kész  állapotban, de Zolinak teljesen igaza volt akkor amikor egy beszélgetés alkalmával javasolta, hogy olyan fajtákat vegyünk előre a listán, amelyek effektíve elérhetőbbek a magyarországi madarászok számára. Ráadásul korábban közzétett felhívásunkra is kaptunk  olyan tenyésztőről értesítést aki már foglalkozik ezzel a "kontinentális" kanárival. Első körben az ifj. Cserna Zolitól kapott C.O.M. standard fordítását tesszük fel.

Konty 30 pont. A fej formájával összhangban lévő konty ovális alakú. Középpontja kicsi, de egyértelműen észrevehető. Szemből a madár fejére nézve a  konty szegélye a felső csőrkáva felett húzódik és oldalsó íve a nyakszirt felé fut. A konty hátul szinte látható átmenet nélkül” folyik le” a nyakszirtre. Kopasz, tollhiányos foltok súlyos hibának számítanak. A szemek jól észrevehetők.

Ovális konty
Szín 20 pont. A Német Kontyos színét a mindenkori színkanári standard szerint kell megítélni.
A tarkaság nem elfogadott, egyébként az összes elfogadott színkanári színben kiállítható. Lipokróm madarak esetén a konty lehet a test színétől különböző árnyalatú: sötét vagy „őszes” jellegű. Melanin madaraknál semmilyen tarkaság sem elfogadott.

Alak és forma 15 pont. A madarak alakja a színkanárikra jellemző. A szárnyak szorosan a testhez simulnak és nem keresztezik egymást a háton. Méretük 13,5 és 14,5 között engedélyezett.

Tollazat 15 pont. Egyenletes, sima, zárt, testhez simuló tollak. A farok keskeny, kissé villás véggel, hossza arányos a madár alkatával.

Jól látható az "őszes" konty és a 45 fokos tartás
Testtartás 10 pont. Viselkedése éber, de nyugodt. Tartása 45-fokos szöget zár be az ülőpálcával.

Kondíció, összbenyomás 10 pont. A madárnak jó kondícióban kell lenni. Tiszta és  rendezett benyomást keltsen. 

Megj.: Több internetes oldalon is találtam utalást arra, hogy ebbe a 10 pontba a kalitka állapota is "bejátszik".

Kiállításon a színkanáriknál rendszeresített kalitokban kerülnek bemutatásra, melyben két 12mm átmérőjű ülőpálca van feltéve egymástól 12 cm-re. Amennyiben kiállításra visszük a madarakat a nevezési lapon E179-180 osztályba kerülnek a lipokróm Német Kontyos kanárik és az E181-182-be a melanin madarak.A páros számok az egyéni nevezéseket ( német nyelvű katalógusban az einzelvogel jelölést találjuk), míg a páratlanok  a kollekciókat(stamm) jelölik. Gyűrűmérete:3,0 mm


Különösen szép látvány a 4-es fészekalj.



források:
Alak kanári Standard C.O.M - O.M.J
 http://www.vogelverein1960.de/Ringe/positurkanarien.htm

képek:
kanarien-paradies.npage.de
kanarienzuchtgrimme.de
kanarienzucht-frank-wechler.de

2012. február 14., kedd

Mi az a standard?

Most, hogy már számos kanári alakváltozat leírását elkezdtük feltenni az oldalra, egyesekben felmerülhet a kérdés, hogy mi az a standard. Az alábbiakban a saját olvasatunk szerint fogalmazzuk meg a standardet mint kifejezést, mert nem igazán találtunk eddig madaras definíciót rá.

Díszmadarak esetében ez a leírás, azokat a formai, hangi, színbeli, viselkedésbeli  kritériumokat foglalja össze, melyek alapján az adott fajta vagy változat minősége, objektíven meghatározható. Alakkanárik esetében a hangi adottságok a bírálatban nem játszanak szerepet, így ezt itt nem is boncolgatjuk. Akit részletesebben érdekel, kimerítő ismereteket szerezhet a http://www.rollerkanari.hu/ oldal megtekintése során.
Egy-egy bírálati lap a Pannónia kiállításról,

A standardet, legtöbbször azok a tenyésztők határozzák meg, akik az adott változatot, fajtát életre hívják. Számukra ezek a kritériumok segítik a tenyésztői munka megfelelő mederben tartását, egységesítik a fajta egyedeinek küllemét, színét,stb.


A kiállításokon a bírálatot végző személyek ezen információ alapján „mérik” a madarak minőségét. Szándékosan használtam a mérés szót, mert a standard használatával lesz egy bírálat objektív. Ez a leírás – egy nemzetközi szövetségen belül - természetesen nemzetközi. Olyannyira egységesíti a bírálatot, hogy ugyanazon madáron végzett bírálatok esetén két bíró eredménye nem különbözhet egy pontnál nagyobb mértékben. Ezt használva a bíró kizárhatja a szubjektív hatásokat, hiszen egy - nem ritkán évtizedek óta változatlan formában - rögzített képhez viszonyítja a kérdéses egyedet. Ez a  standard által meghatározott kép, egy olyan kanárit mutat be, amely egy minden tekintetben hibátlan, ideális madár és mint ilyen gyakorlatilag egy elérhetetlen álomkép. Lipták József, egykori galambbíró, egy ilyen témát is érintő beszélgetésünkkor elmondta, hogy amennyiben valakinek sikerülne a 100 pontos madarat kiállítania, akkor azonnal meg kellene változtatni a standard kritériumrendszerét, tökéletesítés céljából.


illetve a DKB és/vagy az AZ  kiállításáról.

A standard, az ideális, 100 pontos madárhoz viszonyít. Minden az adott, kiállított madáron található hibát, az ideáltól való eltérést, pontlevonással büntet. Súlyos eltérés(ek) esetén, akár ki is zárhatja a madarat a bírálatból. Így, mire minden vizsgálandó területet megvizsgál a bíró és a kapott pontokat összeadja, megkapja a madár összpontszámát. Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a dolgot, akkor gyakorlatilag megkapjuk, hogy a kiállított egyed, hány százalékban felel meg az ideálnak. Ezek után a madarak összehasonlítása, már ezen pontszámok alapján történik. A legmagasabb pontszámot elérő madár lesz az első, a második legmagasabb pontszámú a második és így tovább. Általában az első három helyezettet jutalmazzák, de pl. az AZ kiállításain 1-7-ig állítanak fel rangsort, az alatt nincsenek helyezések. De ez csak egy kiragadott példa  két nagy szervezet értékelési szisztémájának eltéréseiből. A későbbiekben ezeknek az eltéréseknek pontosabban is utána járunk, hiszen a nem túl távoli jövőben szeretnénk megméretni magunkat és a madarainkat valamelyik nemzetközi rendezvényen. A felkészülést is segítendő (remélem nem csak a miénket) , a C.O.M. és az "AZ" szervezetek bíráitól és egy a képzést jelenleg teljesítő segédbírótól is kaptunk ígéretet a pontosabb betekintésre.

A bíráknak, hogy szakszerűen végezhessék munkájukat, több éves képzésen kell részt venniük. Ekkor nem csak a standardeket kell megtanulniuk, hanem sok genetikai ismeretet is szereznek. A végső jogosítvány megszerzése előtt, évekig kell segédbíróként, egy már vizsgázott bíró mellett csiszolniuk tudásukat.


Az osztrák kisállattenyésztők szövetségének (RÖK) bírálati lapja

Aki  látogatott már olyan nagy volumenű kiállításokat, mint a nemrég befejeződött C.O.M. szervezésű világkiállítás, az láthatott azonos változaton belül is eltéréseket a madarakon. Például egy  mediterrán országból (Olasz, Spanyol) származó Gloster kanári, kisebb méretű, mint egy holland vagy német társa. Ennek oka a már említett egy pontos különbségből is eredhet, de a az adott országban dolgozó bírók szigorúsága is okozhatja. Míg egy német vagy holland bíró elfogad egy nagyobb méretű madarat (nem pontozza le annyira) addig például, egy spanyol, szigorúbb és a standard által megszabott méret intervallum alsó tartományba eső egyedeit részesíti előnyben.

A témát érintő esetleges kiegészítéseket vagy helyesbítéseket nagy tisztelettel és köszönettel fogadjuk!

2012. február 13., hétfő

Szentesi Börze 2012.02.12.

Bár magunk sem elsősorban alakkanárival mentünk a vasárnapi börzére, de azért így is igyekeztünk megadni a módját! Ehhez hasonló formában leszünk megtalálhatóak a Monori Börzéken is, úgyhogy nagy szeretettel várjuk ott is azon tenyésztőtársainkat, akik szeretnének egy kicsit eldiskurálni alakkanárikról.

Ohhh, és azon bögrenyerteseink, akiknek nem küldtük meg postán jutalmukat, azok is itt tudják majd átvenni (leverni rajtunk) az ajándékokat!

Beszéljenek a képek:

Az abc standja az új logónkkal.
B.Béla mutogat.

Cs.Gyuszi pózol.

N.Feri és B.Béla tanulmányoz.

N.Feri őrködik.
 

abc zászló


2012. február 8., szerda

Lizard kanári 3.

Évek óta léteznek csoportok, amelyeknek tagjai madarakat gondoznak, tenyésztenek és kiállítanak. Ezek a klubok, fenntartják -némely változat esetén fejlesztik- egy olyan kis pintyfaj állományát, melynek őseit Európában először a XV. Század végén mutatták be. Ez a madár a Lizard kanári.

A vad kanári (serinus canaria) gyorsan a domesztikáció útjára lépett. Ez azzal járt, hogy madarunk a szelekciós tenyésztésnek és számos véletlenszerű mutálódásnak köszönhetően hamar igen nagyszámú változatban jelent meg. Ezek legtöbbje nagyon kis hasonlóságot mutat az ős kanárihoz, akár a színét, akár az alakját vesszük figyelembe.

A legrégebbi ilyen változat a Lizard kanári, amely az egyetlen rokona a már kihalt London Fancynek. A lizardot először 1790-ben Londonban mutatták be kiállításon. Semelyik más akkoriban tenyésztett  kanárihoz nem hasonlított, sem alakjában sem színében. A Lizard értékét az az egyedülálló megjelenés adja, amely a tollazat mintázottságából, rajzolatából áll össze. A következő jegyek meg is különböztetik az összes többi tenyésztett változattól.A sapka, a flitteres mintázat, a fekete tollak a szárnyon és a farokban. Plusz az a teljes tollazatban végbemenő változás, amely a fiatalkori vedlés folyamán történik a madárral. Ezek együtt egy olyan csodálatos, titokzatos kanárit eredményeznek, amelyet avatatlan szemek joggal néznek valamilye egzotikus, távoli földrészről származó madárkának.

Kiállítási szempontból a legfontosabb jellemző a flitteres rajzolat a madár hátán, mely nélkül egyetlen  kanárit sem lehet a Lizardokhoz sorolni. A fészekben lapuló fiatal lizardok – a sapkát leszámítva – gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek a többi sötét tollazatú kanáritól. A csodálatos, flitterezettségüket, csak fokozatosan, az első vedlés alkalmával nyeri el. A tökéletes formát, a fekete sarló alakú foltok alkotják, amelyek párhuzamos sorokba rendeződve húzódnak a hátról lefutva, az egyes pikkelyek, a nyaktól lefelé haladva folyamatosan növekednek. A meglepő fényes megjelenést, amellyel néha találkozhatunk, a háton található sötét tollak világos szegélye biztosítja, amennyiben a minták kellően szélesek. Ha ez a rajzolat túl keskeny, a minta olyanná válik, mintha „villamos sínpár” lenne, amennyiben az egyes minták túl szélesek a rajzolat elfelhősödik. Ez a mintázat - amely hasonlatossá teszi a madár kültakaróját a hüllők pikkelyezettségével -volt a változat névadója. Lizard ugyanis gyíkot jelent.

A másik különlegesség, amely először magára vonja a figyelmet, az a világos tollakból álló sapka. Valaha ez a sapka volt a legfontosabb jellemző, ami alapján megítéltek egy lizardot, így kiállításokon csak az ilyen madarakat bírálták.  Ez a szabály, amely sok- egyébként- tökéletes mintájú lizardot ki rekesztett a kiállításokról, a Viktoriánus kor közepén(cca.1870) változott meg és ezután a tört sapkás madarak is bírálathoz jutottak. Az ideális sapka, színében élesen, kontrasztosan  elválik a tollazat többi részétől, ovális alakú és sötét színű tollaktól mentes. A sapka világos tollai ideális esetben nem terjedhetnek az előbb említett ovális határon kívülre. Amennyiben sötét tollak kerülnek a sapkán belülre, a madarat tört sapkásnak nevezzük. Amennyiben nincs egyetlen világos toll sem a fejen, a lizard neve: sapka nélküli.     

Írta: John Scott , President of the L.C.A

Forrás: A cikk eredetijét Hermann Ottó barátom találta a  http://www.lizardcanary.co.uk  oldalon.

2012. február 6., hétfő

Spanyol Raza kanári 2.

A "Spanyol Fajtáról" spanyol szemmel...

Gyepes Imre tanácsára felvettük a kapcsolatot Emilio Tarraga spanyol kanári bíróval, aki a Spanyol Ornitológiai Szövetség (Federacion Ornitologica Cultural Deportiva Española) mellett, a C.O.M. bírói testületének az OMJ-nek is elismert tagja. A Raza Espagnola fajtával kapcsolatban kértük a segítségét. Úgy gondoltuk, hogy egy spanyol bíró tud egy spanyol fajtáról a legpontosabb információkkal szolgálni. A tőle kapott, hasznos linkekről származó írásokat, folyamatosan fordítjuk és meg is osztjuk a tenyésztőtársakkal és az érdeklődőkkel.


Az egyik ilyen oldalon találtunk egy „fordított” standard leírást. Ez a kívánatos tulajdonságok helyett azokat a jellemzőket sorolja fel, amikért pontlevonás jár a bírálaton.

Méret: Az egyik legfontosabb kritérium a Spanyol kanárinál, a testméret, ami maximum 11,5 cm.lehet. Az ezt meghaladó termetű madarakat pontlevonással sújtják a bírók.



Botias Aranda Juan Gabriel 3. helyezett kollekciója a piacenzai VK-on,


Mellkas: A terjedelmes, tömeges mellkas egy nagyon pontosan mérlegelendő hiba, amelyet a
rendellenesség mértékével arányban büntetik.
Hát: A széles hát, és a kidomborodó gerincvonal kiszűrése nagyon lényeges bírói feladat. A büntető pont(ok) száma összhangban kell legyen a hiba mértékével.
Fej: Hiba ha a  fej lapos vagyis  ha „gyíkfejű” a madár és/vagy, ha a pontos arányoktól eltérő. A fej bírálatakor veszik figyelembe a csőr minőségét, méretét is. Amennyiben a csőr nem kúp alakú és/vagy túl nagy, melyek lényeges hibák, számíthatunk a probléma mértékével arányos pontlevonásra.
Nyak: A nyak rövid, vastag és/vagy a fej és a test (egybe)zárt formát mutat és így a madár alkatilag vékony helyett, köpcös, zömök. A hibapont(ok) itt sincs(enek) pontosan megállapítva, az eltérés mértékétől függően adható(ak).
Szárnyak: Hiba, ha a szárnyak nem zártak, testhez simulóak, hosszúak, vagy túl rövidek. Valamint, ha keresztezik egymást a faroktő fölött.
Farok: A farok a szárnyakkal egy csoportban bírálandó: Hiba, ha a farok szélesre tárt, ha a farok tollak töröttek, deformáltak vagy vágottak, standardtól eltérő méretűek. Amennyiben a farok végén hiányzik a „V” alakú bemetszés és így nem mutatja a hal farokra hasonlító formát, szintén a hibapont adható.
Lábak és comb: Hiba, ha a láb hosszú, ha túlságosan látható a comb, Ha a csűd mérete 14 mm-nél nagyobb, és/vagy, ha  a lábujjak túl hosszúak. Itt is a hibák mértékével arányosan adhatóak a büntetőpontok.
Tollazat: Hiba, ha göndör, fodros tollak jelennek meg a madáron. Ezek a mellkason „nyakkendős” hatást keltenek, a nyak oldalán gallérhoz hasonlítanak, a test oldalán pedig, mintha kis szárnyak lennének.
Testtartás: A madárnak 450-os szögben kell állnia. A túl meredek illetve a lelapuló testtartás, az ideálistól való eltérésük mértékében büntetendőek.


...és egy világbajnok madár, ugyanonnan.
Ezekből az irányelvekből (remélem nem gondolom rosszul) kiderül, hogy a bírálatot végző személy, személyek felelőssége nem csak a kiállításon történő bírálatra korlátozódik. A fajták megfelelő minőségben történő megőrzése, javítása, tökéletesítése is az Ő döntéseik mentén történik. Az Ő ítéleteik alapján alakítják ki a tenyésztők a költő párokat és így, az elkövetkező generációk madarait is. Talán nem véletlen, hogy rengeteg tanulás,képzés kell a bírói státusz eléréséhez. Cserébe, ahogy Gyepes Imrétől-aki Almeriaban részt vett jónéhány ilyen kurzuson- hallottam, tőlünk nyugatra komoly tekintélyük van az ilyen ítészeknek  és a tenyésztők elfogadják a kritikákat,bírálatokat,  melyekkel nyilván a fajták megfelelő szinten tartása a cél.

2012. február 5., vasárnap

Osztrák Nemzeti Kiállítás 2011.

Fogadjátok szeretettel Laczkó Tamás élménybeszámolóját, melyet természetesen bögrével jutalmazunk! :)

"Sziasztok!

2011. év végén(decenber 11.-én vasárnap) Ausztriában jártam. A 2011-es osztrák országos díszmadár kiállítást Warth-ban rendezték meg. 2010-ben Olbendorf-ban volt.

Teljesen váratlanul jött az egész. Teszlák Jani barátom hívott telefonon 3 nappal a rendezvény napja előtt, ő invitált az osztrák kirándulásra! Én meg csak annyit válaszoltam neki, hogy nagyon mennék, de nincs már semmi madaras pénzem, mert mind elköltöttem Reggio-ban és Nyitrán! Azt mondta, hogy neki sincs és az anyukájától kért kölcsön pár euro-t és hogy a benzinköltség rám eső része 6500ft. Én is elmondtam neki, hogy komolyan érdekelne az út, de hát az asszonyember morgós jószág, meg, hogy disznóvágás lesz a szüleimnél és ott kell segédkeznem, ráadásul az öcsém kislánya is megszületett.

Aztán másnap reggel, ahogy felébredtem, rögvest kipattantam az ágyból és felöltöztem, a feleségem a munkahelyére volt indulóba! Egy pillanatnyi gondolkodás erejéig azon töprengtem, mit is fogok neki mondani, hogy szeretnék elmenni Ausztriába madarászni, de végül csak egyszerűen annyit mondtam neki, hogy elmegyek Warth-ba, az osztrák országos kiállításra. A nejem jó szokásához hűen morgott valamit és utána elment dolgozni. Én aznap délutános műszakban dolgoztam, nem volt olyan zsúfolt a melóm, ezért volt egy kis időm és megnéztem a tervezett útvonalat és az uticélt a számítógépen. Warth egy kisfalu, a határtól nem messze, 40km távolságra van Ausztriában.

Elérkezett az indulás napja, vasárnap hajnal 3 órakor indultam el az autómmal. Fél 5-re értem Érdre Janihoz, ahol az autómmal szépen beparkoltam az udvarukba. Nem sokkal azután találkoztunk a H-50 alelnökével, Wapler Karcsival, akinek a kényelmes autójával indultunk el, Budapesten felvettük Illés Jóskát, aki különös fizimiskájával és egyéniségével egyik jelentős figurája a magyar madarászatnak! Az utazás kellemes beszélgetéssel és egy kis politizálással telt, néha meg-meg álltunk szükségleteink elvégzésére, minden felé amerre mentünk, figyeltük a tájat. Sok fajta madarat láttunk (pl. egerész ölyveket és az EU fauna számos faját). Komótosan haladtunk, abszolút nem volt sietős Karcsi, de egy 67 éves ember hova is kapkodjon, a kiállítás úgyis megvárt bennünket. Valamikor késő délelőtt(10 óra felé) érkeztünk meg a színhelyre. Hát már a határon átjőve is a szám tátva maradt a csodálatos erdei tájtól. Nem volt szemét, a fű sokkal zöldebb volt, mint nálunk, az erdők is valami meseszépek voltak, több fenyőfélét nem is ismertem, amiket az út mentén láttam, szépen kaszált mezők, kivágott fák sorba rakva, nincs lopás, nincsenek kerítések a házak előtt, csak sövények jelzik a porta végét-elejét. Teljesen más világ, picit szomorkodtam is, mikor arra gondoltam, hogy fényévnyi távolságra vagyunk sok mindenben az osztrákoktól, de a legszebb az egészben, hogy ez a rész valamikor magyar terület volt.

Az idei osztrák kiállításnak a warth-i mezőgazdasági szakiskola tornaterme adott otthont. Belépőt nem szedtek, valamilyen sérült embereknek gyűjtöttek adományt, mert a bejárat mellett lévő urnán szereplő felirat és a sérült ember látványa ezt mutatta. (Karcsi tett is bele 5 euro-t). Az egész kiállítás nem volt nagy, kb. 4000 kiállított madár lehetett, ahogy a kalitok sorszámát figyeltem. Szépen sorba jártam és elkezdtem fotózgatni és videózni a sok szép és érdekes madarat. Közben Janiék régi ismerősökkel is találkoztak, köztük volt Karl Schrammel, aki a rendezvény főszervezője volt és Julius Jesermeczky-vel, aki nagy örömünkre magyarul is beszélt. Megkérdeztem, hogy meg-e engedik, hogy egy cikket írjak a Díszmadár Magazinba és más magyar Internetes oldalra, fórumra! Természetesen mindenben segítőkészek voltak (azt mondta Karl: " az ingyen reklám mindig jól jön". A kiállításon nagyon magas színvonal volt, a kiállított madarak kalitjain lévő bírálati lapok és díjak alapján sok-sok 90 pont feletti madár szerepelt. Egy kis börze rész is tartozott a kiállításhoz, ahol azért inkább másod osztályú madarak voltak megvásárolhatók. Az árak a magyar pénztárcához mérten magasak voltak, de azért, aki minőséget szeretett volna vásárolni magának, az megtalálta a számítását ezen az országos kiállításon!

Ahogy megfigyeltem a szervezés is zökkenőmentesen folyt. Az én szakterületemen (egzotikus galambok), elég gyenge volt a felhozatal, kevés díszgalambféle volt kiállítva és azt a néhány gyémánt gerlét, amit jobban szemügyre vettem, hát abszolút nem voltam tőlük elájulva. Volt egy kollekció fehérhátú ezüstből, ahol az egyik madár 92 pontos champion volt, a másik 3, 88-89-90 pontosak, azért nyugodt szívvel mondhatom, hogy a én állományom is bőven helyt állt volna ezen a kiállításon, arról nem is beszélve, hogy a különlegesebb tarka és hófehér mutációt nem is láttam. Ami külön érdekes volt számomra, azok a különböző keresztezések, a hibridek (paszták) voltak. A látott madarak alapján merem állítani, hogy ezekben az osztrákok már-már utolérik az olaszokat. A kanárinak számos keresztezési partnerével (pl. tengelic, zöldike, kenderike, süvöltő és csízfélék) alkotott hibridjét volt szerencsém élőben megcsodálni. Külön extra volt számomra egy keresztcsőrű x süvöltő hibrid.

Azért a szín és alak kanárik tekintetében is volt sok kiváló madár, nem beszélve az egzótákról és azok mutációiról! Egy másik számomra fontos területen is rengeteg különlegességgel találkoztam, az EU fauna tenyésztett madarai közül is sok szép példány volt kiállítva és azok mutációi is. Gondolok itt a zöldikére, zsezsére és a tengelicre, azért külön megemlíteném a házi veréb tenyésztett phaeo mutációját és az Lazur cinegét, amiket még eddigi életem során sohasem láttam, de folytathatnám még a sort az érdekességekkel, pl. a püspök madárral.

A papagájok tekintetében is gyenge volt a felhozatal, néhány fajta középpapagáj és egy-két Jákó, király volt látható belőlük. Én minden esetre nagyon élveztem, annak ellenére, hogy csak én nem vásároltam a csapatunkból semmit és mindannyian jól éreztük magunkat. Karcsi barátunk két szép példány Gloster kanárit is vásárolt, amik valóban nem voltak olcsók a mi árainkhoz mérten, de a minőségnek sajna ára van. Ebéd után 2 órakor lehet kifogni a madarakat a kalitból, aztán rövid búcsúzkodás az osztrák ismerősöktől és indultunk is hazafelé. Ami még nagyon emlékezetes marad számomra, hogy az osztrák emberek mennyire nyugodtak, nem idegeskednek, valahol ez érthető is, szeretnék egyszer majd hasonlóan élni, mint ahogy azt ők teszik, vasárnap az üzletek zárva voltak, szépen elmentek a templomba vagy egyszerűen csak kényelmesen pihentek a családjukkal. Tényleg megadják a vasárnapnak és maguknak is, ami jár! Mindenkinek csak ajánlani tudom az ilyen osztrák kirándulásokat! Nagyon segítőkészek és sokat lehet tőlük tanulni!

Végezetül az alakkanárik tekintetében, hiszen inkább erről kellett volna írnom: sok érdekesség volt kiállítva, nagyon jó minőségben! Wappler Karcsival hobbi bírói szemmel méregettük a madarakat, tippelgetve a madarak pontszámait a saját meglátásunk szerint, sok esetben egyeztek a mi pontjaink a tényleges, bírálati lapon szereplő pontszámokkal!

A Glostereknél két nagy tenyésztőnél külön-külön volt kiállítva 30-40 db madár, kimagasló minőségben! Volt olyan madár, ami már új gazdára lelt, volt olyan ami még vevőre várt és volt olyan tenyészmadár is, ami nem volt eladó! Ezen három kategória különböző színű címkével és felirattal volt ellátva a standard kiállítási kalitokon. Nagyon szimpatikus volt ez nekem, nálunk nem igazán bevett gyakorlat ez, ha esetleg tévedek e téren, akkor elnézést kérek, de én valahogy így érzem. A másik nagy kedvenceim a Razák voltak, náluk is sok kiváló minőségű madár volt látható, a minőség az olaszokat (kanári királyokat) közelíti meg nagyon!

A börzei részen volt két pár német főkötős, amik iránt komolyabban érdeklődtem! Az osztrák ismerős szerint azok a madarak is a maguk kategóriájában nagyon magas színvonalat képviseltek! Az egyik pár színezett piros, a másik pedig intenzív sárga volt! Mindkét párnál a párosítás úgy volt, hogy az egyik félnek szép, karakteres és határozott kontya volt, míg a másiknak egyáltalán nem vagy csak gyenge kontya volt, gondolom nem véletlenül, akár csak a Lizardoknál, mikor a tört sapkájút egy teli sapkájúval célszerű és ésszerű párosítani a tenyészeredmény minősége érdekében, remélem nagy ostobaságot ezzel sem írtam le. A Crested-eket és a többi, számomra egy kicsit "gnómnak" tűnő alakkanárikat nem igazán figyeltem meg, mert azok nem keltették fel az érdeklődésemet!

Annyi biztos, hogy tényleg csak ajánlani tudom mindenkinek az osztrák kirándulásokat, de magát az osztrák országos kiállítást! Én 2012 decemberében is tervezem ezt a kirándulást és tapasztalatszerzést, ha jól tudom, akkor idén újra Olbendorf fog helyet adni a bajnokság színterének! A rendezőkkel a kapcsolatom meg van, a továbbiakban is számíthattok az információimra, melyeket minden kedves tenyésztő társammal, barátaimmal és leendő madarászokkal mindig megosztok!

Az osztrák díszmadarászathoz kapcsolódó aktualitást is megemlítenék: Vogelmarkte, Vogelfreunde Südbgld in Olbendorf Gasthaus Laschalt, 2012. február 26.-án lesz börze (8-12 óráig tart), helye: Olbendorf Gasthaus Laschalt, a BL 09 ÖKB 43 szervezésében.

Egy linket is küldök nektek: www.vogelfreunde-suedbgld.at "