Ez a téma, nem mindenkit érint azok közül, akik díszmadártartásra adták a fejüket( és a lelküket). Ez talán azoknak szól, akik szeretnék madaraikat, kiállításokon megméretni. Mivel én is ilyen ember vagyok megnéztem, milyen előnyei lehetnek a felkészítésnem. Valamint, megnéztem, máshol, hogyan oldják meg ezt a feladatot. Mivel ezekből az információkból én is tanulok, így ennek a bejegyzésnek olyan lehet, a hangulata, mint a közismert újsághirdetésnek: Angolórát adok, veszek...
A felkészítés egyik célja, hogy a madár komfortosan érezze magát a fajtájára jellemző, szabvány kalitkában. Ezek a kalitok méretükből adódóan hosszú távon nem alkalmasak a madarak tartására. Így a kiállítás előtt be kell szoktatni a jószágot. Több előnye is lehet ennek a procedúrának.
Mi magunk is könnyebben meg tudjuk ítélni a nevezni kívánt madár minőségét. Főleg, ha rendszeresen járunk kiállításokra és ott engedjük, hogy a bajnok madarak képe, mintegy beleégjen a retinánkba.
Ha a madárka otthonosan érzi magát egy ilyen ketrecben, nem lesz megilletődve a bírálatkor. "Mutatja" magát. Mert rosszabb esetben mi is történhet egy hirtelen, kis kalitba bezsuppolt kanárival vagy más madárral. Össze-vissza ugrál, ezáltal lehetetlenné teszi a bírálatot. A tollait töri össze a dróton a folyamatos forgolódással, drótra ugrálással. Ez nem kedvez a pontozásnál sem a tollazat, sem az összbenyomás tekintetében. De ha félénken beül a sarokba, az sem sokkal jobb. Az ítészek nem látják pl. a lábát, tartását, alakját. A fajtákra kialakított kalitkákban jellemzően egyforma ülőpálcák vannak rendszeresítve. A pálcák egymástól való távolsága a madarak méretének a sztenderdhez történő viszonyításában segíthet. A botok átmérője szintén egyforma, így pl a lábujjak hosszának megítélésében viszonyítási alap lehet. Már, ha ugyan látják a bírók. Valamint az állandó földön ücsörgés következtében elszennyeződhet a has vagy a mell tollazata. Ez egyértelműen gáz, hiszen a szín sok változat esetében fontos kritérium. Meg egyébként is. Ne legyen a madár tiszta ...kulimász!
Ad abszurdum, amelyik madár a kalitka sarkában ül, fél felmenni az ülőrúdra, az nem tud eleget enni, inni és így egy-két nap alatt le romolhat a kondíciója.
Ráadásul ezek nem a madár hibái. Szerintem ezek olyan tényezők, amiket csak mi kiállítók tudunk befolyásolni és így megadhatjuk a madárnak és persze magunknak a lehető legtöbb esélyt a jó szerepléshez.
A hátrányok közül néhányról tehát volt szó. Könnyű innen az előnyökről beszélni, hiszen utóbbiak az előzőek ellentétei. Virgonc, eleven madár, jó kondiban, szép , ép tollazattal, tiszta lábbal, tiszta gyűrűvel. Tartása, állása, színe könnyen megítélhető.
A beszoktatásra itt egy beszédes kép. A madarak kalitkájára felakasztott kiállítási ( itt épp egy kupola alakú) kalitkába, a kanárik kedvük szerint ki-be járhatnak. Így megszokják benne az etető, itató helyét, a pálcát és a mozgást. A kiállítás előtt, csak leakasztják a kalitokat, belerakják a hord-táskába. A madár legközelebb már a kiállításon kerül napvilágra. Kisebb a stressz, hiszen nem kell fogdosni a madarakat. Velem már előfordult, hogy a verseny előtti utolsó megfogásnál "kijött" pár farok toll. Na, hát az nem egy méznyalás!
 |
| fotó forrása: yorkshirecanary.com |
Most a Hasseltben rendezendő VB. előtt én is kipróbáltam a módszert. Bár nem kanárinál, de az elv ugyanaz.
.JPG)
Ez egy mexikói pirók X kanári paszta és mint ilyen, meglehetősen heves, ideges természetű. Gondolom a pirók vére hajtja. Két hétig, állandóan nyitva volt a két kalitka közti átjáró. Jellemzően a nagyobbikban éldegélt, ahová a külső röpdéből került be. Először az itatót tettem át, majd egy etetőt is. Aztán már néha kirekesztettem a nagyobb férőhelyről. Eleinte csak este. Később már nappal is egyre hosszabb időt töltött a "színpadon". Egész nap szólt a rádió, hogy a zajhoz is hozzászokjon. A kalitkákat, ehhez a felkészítéshez az anyaegyesületem, a H11 kecskeméti csoport biztosította, amit külön köszönök.
A kanárik tréningje szerintem közel sem ilyen bonyolult, hiszen az évszázados szelekció, csak az intelligens kezes madarakat "kímélte", így a mai füttyösök, szelíden alkalmazkodnak a kisebb férőhelyhez.
A naponkénti fürdési lehetőség fontosságára többen felhívták a figyelmemet. Dr. Bodrogközi Zoli bácsi, aki épp hibridekkel szerzett elévülhetetlen sikereket, Gyerkó Tibi, sokszoros világbajnok és Christian Kanalas németországi kanáritenyésztő, többszörös Európa bajnok is adott egy-két hasznos tanácsot. Zoli bácsi naponta fürdet, Tibi reggel, este permetezi egy kicsit a jelölteket, Christian pedig egy kis ecetet is tesz a vízbe. Én ezek alapján szintén egyszer-kétszer spriccelem le a madarakat, némi almaecetes vízzel. Csak annyira lesznek vizesek ilyenkor a madarak, hogy muszáj legyen nekik szépen elrendezni a tollaikat, nem áztatom csatakosra őket. Ellenkező esetben esetleg egy nem várt vedlési folyamat indulhat el.
A táplálékokkal kapcsolatban annyit szoktam tenni, hogy nem kapnak olyasmit, mai elszínezheti, összekenheti a tollaikat vagy a csőrüket (paprika, zöldeleség). Tiszta mag, ami nálam Versele-laga prestige keverék.
De én ebben még elég kezdő vagyok, úgyhogy, ha valaki máshogy csinálja, vagy máshogy gondolja, szívesen vesszük a kiegészítéseket, fotókat, tapasztalatokat, hogy mindenki tanulhasson belőle.