Az idei évben több kiállításra és bemutatóra is meghívást kaptunk, melyek különböző szövetségek égiszei alatt futottak. Volt amelyiken "csak" madárral szerepeltünk és volt amelyiken a munkából is sikerült kivenni a részünket. Én, személy szerint sok tapasztalattal és jó néhány új, madaras ismeretséggel lettem gazdagabb. Remélem az előbbivel jól tudok majd sáfárkodni és bízom benne, hogy az utóbbiakat pedig sikerül még tovább építeni és bővíteni. Azt már talán sokan "kihallották" ebből a blogból, hogy mi a kiállításokkal kapcsolatban a hiteles bírálatot tartjuk az egyik legkomolyabb vonzerőnek. Természetesen megnézzük az egész kiállítást és úgy gondolom tudunk is értékelni egy szépen berendezett látványröpdét vagy egy solymász bemutatót , de ha már egyszer eldöntöttük, hogy a díszmadarakkal, kiállítási minőségben szeretnénk foglalkozni, akkor talán megbocsájtható, ha ilyen szemüvegen keresztül nézzük ezeket a madarász rendezvényeket.
Korábbi bejegyzésben volt olvasható, hogy milyen módon sikerült bepillantást nyernünk a kiállításszervezés, rendezés, lebonyolítás kulisszái mögé. Ezen tapasztalatok birtokában, őszinte elismerésem mindenkinek, aki ma -csúnya szóval- megcsinál egy hiteles bírálattal egybekötött díszmadár kiállítást. Ide kívánkozik egy idézet, amit nemrég hallottam a Felszállott a páva c. műsor konferansziéjától, Herczku Ágnestől:
"Nemes feladat-nem es fizetik"
Találkoztunk véleményekkel a kiállítások kapcsán. Ezek egy része az ugyanmárpofáramegyazegész a kiazhogymegmondjamárnemisbíró és a nehogymáranevzésidíjambólgazdagodjanakmeg kategóriákba voltak sorolhatóak.
Ehhez képest, üdítő volt találkozni olyan madarászokkal is, akik apróra végignézték a számukra érdekes madarakat. Beszélgettek a kezdőkkel. Egy-egy hibásnak vagy épp kitűnőnek minősített madárka előtt elmondták a saját tapasztalati észrevételeiket. Volt, hogy vitatkoztak a helyezésekkel, pontszámokkal kapcsolatban,de meglepő módon objektív érveket használtak. Öröm volt megtapasztalni, hogy amikor az értelem párosult az érzelemmel, milyen konstruktív beszélgetések alakultak ki madarászok között. Az, hogy valaki mely véleményalkotókkal alakít ki hosszan tartó kapcsolatot természetesen magánügy. Én már döntöttem.
Ami az objektivitást illeti, most már nekem is van tapasztalatom, nem csak véleményem. Elöljáróban annyit, hogy alapból a jót feltételezem az emberekről, aztán majd meglátjuk...
Szóval három olyan kiállításra is neveztem idén, ahol hiteles bírálatot ígértek a szervezők. Mivel nem voltam biztos benne, hogy helyesen ki tudom választani a sztenderdnek legmegfelelőbb madaraimat a továbbtenyésztésre, ezért jó néhány madárkát küldtem csatasorba. Gondoltam majd a bírálati lapok alapján könnyebb lesz a "tenyészszemle". Nos ennek a taktikának lett egy extra hozadéka is. Néhány madár több kiállításon is részt vett. Így óhatatlanul is össze tudtam hasonlítani a bírók munkáját, értékelését. Utólag is elnézést ezért, semmi jogom, hogy bárkinek is minősítsem a munkáját. Szóval amikor 5 madáron a két bírálat alkalmával összesen 1 pont különbséget találtam, tudtam, hogy a szó amit keresek az az objektivitás.
folyt. köv.