már megint vagy még mindíg?!

Néhány internetes oldalon találtam pár szöveges részt, ami a már korábban boncolgatott, tollszerkezeti különbségeket hivatott megmagyarázni. Angol lapokat böngészve akadtam ezekre a cikkekre, ezért használom a buff és a yellow szavakat. A fordítást követően összeollóztam egy kis leírást:

„buff” és/vagy „yellow”

Elöljáróban annyit, hogy ez a kategorizálás az alakkanárik esetében nem a madár színére, hanem a tollszerkezetre vonatkozik. Bár legtöbb esetben a tollszerkezet minősége valóban hatással van a madár színére, de ez alól is van kivétel (pl.:fehér madarak)

A „buff” kanárinak széles, szövetszerű tollai vannak, melyeket úgy kell elképzelni, mint a kezünket, a széttárt ujjainkkal. Ez egy jó ismertető jele a „buff” kanáriknak. 

A másik, kanárikra  jellemző tollszerkezet a „yellow”. -Az előző hasonlatot segítségül hívva- a toll ebben az esetben úgy áll, mint amikor az ujjainkat zártan tarjuk.

 A „buffos” madár tömegesebbnek, terjedelmesebbnek tűnik és ha kihúzunk egy tollat a madár melléből, láthatunk a toll szélén egy zúzmarás, fehéres csíkot. Ennek oka, hogy a színanyag nem jut el a toll széléig , és ettől a madár színe kevésbé tűnik intenzívnek, mint egy ugyanolyan színű ”yellow” kanári. 

Ha ugyanezt egy „yellow” madárnál vizsgáljuk, láthatjuk, hogy a mintául kiszedett tollon a színanyag végig, egyforma telítettséggel van jelen. Maga a toll is keskenyebb. Ezen kívül , ha a madárra nézünk, egy zártabb, testhezállóbb tollazatú madár képét látjuk. Egy „yellow” madár mindig simább tollazatúnak tűnik, mint egy „buffos”

A tenyésztők rendszerint úgy állítják össze a tenyészpárokat, hogy egy „buffos” madárhoz egy „yellow” madarat tesznek. De azért ebben is találunk kivételeket, ám ez már egy másik történet...

források: 

http://www.yccuk.com

http://uk.answers.yahoo.com/question/index?qid=20060617124021AAmG8XW

http://www.essexkentcbs.com/A-Zcanaries.html

A gordiuszi toll-csomó

Amikor kapcsolatba kerültem az alakkanárikkal, mindjárt az elején találkoztam két szóval amelyekkel nem tudtam mit kezdeni. Ezek a tollszerkezetek megkülönböztetésére használt; intenzív vagy  "A"-s  és nem-intenzív "B"-s kifejezések voltak. Akárkivel találkoztam, aki nálam jobban értett a madarakhoz (jó sok ilyen emberrel találkoztam) rögtön ezek irányába tereltem a beszélgetést. Az volt a tervem, hogy sok tapasztalt tenyésztő ismereteit összegyűjtve, időt spórolok meg magamnak. Megtudtam,. hogy két intenzív madarat párosítva lehet a fiókák méretét némileg csökkenteni vagy a test alakját karcsúsítani. Ám ez a párosítás magában hordozza (egy letális faktor megnyilvánulásaként), a fiókák 25 %-ának elvesztését. Két nem intenzív szülő utódai ugyan nagyobb méretűek lehetnek, (Glosternél szélesebbek, kerekebbek), de egy úttal hajlamosabbak  is a tollciszták kialakulására. Ja és még vannak a köztes tollszerkezettel rendelkező "AB"-s vagy médium madarak. Na ekkor éreztem először, hogy ez egy hosszabb menet lesz.

Kerestem hát azt a módszert, trükköt, mely mint Nagy Sándor kardja egy pillanat alatt megoldja számomra ezt a gordiuszi csomót. Találtunk Gyuszival cikkeket a neten, de nem volt ezekhez képanyag, ami egyértelművé tette volna a típusokat, pláne nem a  köztes madarakra vonatkozóan. 

Ebben a témában, magyar nyelven, Tóth Sándor: A Színkanári Tartása és Tenyésztése című könyvében találtam információkat. Ám még mindig nem volt elég tiszta a kép. 

Ráadásul olyanokkal is találkoztam, akik tőlünk várták a megoldást erre a problémára. Ha már egyszer mi vagyunk azok az alakkanáris blogosok, akkor biztos mindent tudunk is. Természetesen ez nincs így, de azért az ilyen eseteknél az ember megérzi a felelősséget és megpróbálja a lehető legpontosabb választ adni. De ha Ő sincs birtokában a tudásnak, akkor meg csak hebeg-habog és baromi hülyének érzi magát még "huszonakárhány" év madarászás után is.

Tehát! Ha a fentebb említett tenyésztési fogásokat szeretnénk/szeretném alkalmazni , vagy csak, ha valaki segítséget vár Tőlünk/tőlem ebben a témában és nem akarja/akarom kényelmetlenül érezni magát/magam, akkor tisztában kell lennünk/ lennem az alapokkal. Ez nyilván minden témára igaz.

Ezeknek az alapoknak a tisztázásához, most úgy gondolom, nagyon komoly segítséget kaptunk Papp Lacitól. Mivel nem zárkózott el ezeknek az infóknak, a blogon történő közzétételétől, a többes szám első személy alkalmazása így megállja a helyét.

A németországi Kasselből, nem csak a Lizardjaival nyert aranyérmet hozta haza az elmúlt évben, hanem egy  Heinz Meyertől kapott kis dia kollekciót is. Ezekbe a kis képkeretekbe a három tollszerkezetre jellemző pihék vannak bezárva. Jól láthatóan, sérülésmentesen, felirattal. Egyszóval "pöpec" az anyag.

A Pannónia kiállítás alkalmával megkértem, hozza el ezeket, hogy megnézhessük. Reméltem, hogy másokat is érdekelni fog, hiszen ez a színkanárik esetében is érdekes lehet. Sajnos a kiállítás zárónapján történt közlekedési, parkolási káosz miatt kudarcba fulladt a nyilvános előadás. Mondjuk, én is későn kezdtem a bemutató-előadás promótálásába.  De a lényeg, hogy sikerült lefotóznom a diákat. Laci és Christian szét szedte őket három csoportra. Így már könnyebb lesz látni a különbségeket.

Hát jó tollászkodást kívánok!

A vizsgálathoz a tollakat mindig a madarak  ugyanazon testtájáról szedjük. Papp Laciék tanácsára, mi a két szárny találkozásánál, a farcsíkról szedjük a mintákat.

Továbbra is várjuk az észrevételeket, hozzászólásokat a blog email címére.

X. Pannónia Kupa

Az általunk preferált "ökomenikus" hozzáállás jegyében, idén is neveztünk a Pannónia Kupára. A kiállítás ebben az évben jubilált, hiszen már tizedik alkalommal küldték ki a szervezők a nevezési felhívásokat, a tenyésztőknek. Máskor is vettünk már részt ezen a versenyen ( váltakozó sikerrel), de most a kiállítás lebonyolításában is volt szerencsénk részt venni. Külön öröm volt, hogy a Gyuszi által korábban életre hívott rajzpályázat alkotásai is méltó körülmények között mutatkozhattak be. Kaptunk egy helyet -a kiállítói térben- ahol az első saját standunkat felállítva alkalmunk nyílt a blog olvasóival személyesen is találkozni. Utóbbi volt a kellemesebb feladat, ám ezzel meg kellett várnunk a hétvégét, az izzadságszagú  munkába  viszont már szerdán bekapcsolódtunk.  Ezen a napon fejeződtek be a kiállítás építési munkálatai és ekkor történt a madarak átvétele, szekciók szerinti elhelyezése és ellátása. A már rutinos "Pannóniások" részéről abszolút segítőkész, baráti fogadtatásban volt részünk nekünk" külsősöknek".

Délelőtt Nagy Ferivel gondoskodtunk a nagy-papagájok majdani kényelméről, délután a pontos eligazítást követően, Papp Laci "oltalmában", már a madár átvétel volt a dolgunk. Az egzótákat beszállító tenyésztőtársaknak segítettünk, hogy minél gyorsabban el tudják helyezni madaraikat az új kartonkalitkákban. Ezután, a katalógus szerkesztését és a bírálat pontosságát megkönnyítendő sorszámozott matricák precíz szétosztását ellenőriztük. Arányait tekintve egzótás kevesebb volt, mint pl kanáris, így volt időnk "besegíteni" a többi szekció munkájába. Mikor minden madár a helyén volt, ki-ki végignézte rábizottjait, hogy eleség és ivóvíz tekintetében rendben vannak-e. Másnap, Gyuszinak volt szerencséje az egzóták bírálatánál (mivel Ő ebben a kategóriában nem indult), felhordóként dolgoznia -le is járta a lábát- és így közelebbi kapcsolatba kerülhetett a bírálatot végző portugál Ramoa Úrral. Ha lesz egy csöpp ideje, biztos megosztja személyes tapasztalatait a blogon.

Én szombat-vasárnap folytattam a társadalmi munkát és persze ekkor jutott időm először megnézni a teljes kiállítást. A reggeli etetés és itatás után, a börze felügyelő alkalmi segítőjeként amúgy sem nagyon hagyhattam el az épületet. Éppen belefért egy lopott óra, hogy párommal, a városligetben egy kockás takarón ülve,bedörgöljünk egy pizzát. Aztán vissza a kiállításra. Nyilván elsősorban az alak-kanárik és alak-kanárisok körül ólálkodtam és próbáltam elcsípni minden hasznos információt. Hál'Isten nem nagyon kellett fülelni, mert tapasztalatom szerint, mindenki (már akivel sikerült szóba elegyednem) igen segítőkész volt. Hasznos perceket tudtam így eltölteni; Kovács Attilával, Máté Szabolccsal és a már szinte barátként üdvözölt Kiss Erika, Christian Kanalas párossal.

Vasárnap délelőtt, Papp Laci hozott be olyan diakockákat, melyekben a kanárikra jellemző különböző tollszerkezeteket lehetett szemléltetni. Ez az a téma, ahol nekem személy szerint elég sok kérdésem van, így ez a kis bemutató számomra nagyon hasznos volt. 

Később Gyerkó Tibor tartott ismertetőt az EE Európabajnokság nevezési feltételeiről, majd következett a díjkiosztó. A 16 órai zárás után a tenyésztők egy-egy segítővel "kézenfogva" jöhettek be a madaraikért, így cirka 20 perc alatt minden versenyző  ki lett szolgáltatva. A tenyésztők jelentős része megértette, miért történik így a madarak kiadása és a kis sorban állás okozta kényelmetlenség ellenére gördülékenyen zajlottak az események.

A kiállítás bontásából már csak részben tudtuk kivenni a részünket, hiszen Kecskeméten is vége lett a helyi klub bemutatójának és már otthon vártak a visszatérő madarak..

Nem volt tanulságoktól mentes ez a hétvége, de Gyuszival egyetértettünk abban, hogy sokat tanultunk és egy kicsit beleláttunk, milyen nehézségek adódhatnak egy ilyen nemzetközi kiállítás lebonyolításában.

A tények: 138 különböző alak kanári.
                    3  kollekció (raza, lizard)
                    4  Padovai fodros
                    7 Yorkshire
                  22 Lizard
                  23 Spanyol miniatűr
                  28 Gloster consort
                  39 Gloster corona
                 
                   
                 

Az alakkanári Győztesek és helyezettek

 A X. Pannónia kupa alakkanári eredmények.

Sajnos nem sikerült mindenkit lencsevégre kapni, ezért elnézést a kimaradottaktól...

Vigyázat! Fácánfül veszély!

Egy nem is olyan ritkán előforduló toll hiba a Glostereknél, a fácánfülre hasonlító kis tollpamacs. nevéből adódóan a fültájékon jelenik meg a tenyésztők "legnagyobb örömére". Természetesen az ilyennel rendelkező madárka egyébként teljes értékű életet él, fütyül (ha hím), tojik és költ (ha tojó), csak éppen bírálatkor nem szerepel túl fényesen. Nagy munkával sikerült kitenyésztenem egy olyan példányt (kétes dicsőség) , amelyen szépen be tudom mutatni ezt a felesleges toll díszt. Koronásoknál amúgy sem mindig egyszerű észrevenni, bár gondolom tapasztaltabb tenyésztőknek ez már első pillanatban szembetűnik. Hátha ez a pár kép segít a fajtával most ismerkedőknek.

Mint egy kis ördögfióka

fókuszban a fácáfül

Kuriózum a Vajdahunyad-várban

Kövezzenek meg, de én még Magyarországon ennyi (és egyáltalán) Padovai vagy Paduaner kanárit nem láttam.  Egy romániai kanári tenyésztő sporttársunk Traian Melean hozta őket a kiállításra és a börzére Beszterce-Naszód megyéből.

Madarai a kiállításon a Razákkal egy szekcióban versenyeztek és a 27-es mezőnyben legjobb Padovaija, 90 ponttal a harmadik helyezést szerezte meg. Ráadásul az osztrák bíró egyik különdíját is kiérdemelte. Nem beszélve a látogatók csodálkozó, de egyben elismerő reakcióiról. 

A képeken az eladásra kínált madarak is láthatóak. Nem tudom vásárolt-e tőle valaki fodrost, de már amúgy is eljött az ideje, hogy feldolgozzuk az erről a változatról megtalálható információkat. Ezt a számunkra fehér foltot, belátható időn belül megpróbáljuk besatírozni.

 

 

 

Pannónia- nulladik nap

Egyenlőre engedtessék meg, hogy csak képriportot közöljünk. Azt is csak amolyan fél-komolyan.

Jövő héten aztán majd jó bő lére eresztjük a mondókánkat!