Lancashire kanári 2.

Kontyos (coppy) változat

Simafejű változat

Lancashire kanári

A Menchester vagy Lancashire coppy

A Lancashire kanárit eredetileg Manchester Coppy, illetve Manchester Fancy kanárinak hívták, ugyanis ezen fajta tenyésztőinek többsége ebben a városban élt. Ez a kanári a legnagyobb az összes ismert angol fajta közül, de azt hiszem, hogy kijelenthető az is, hogy az összes alakkanári fajta közül. Robosztus és erős, átlagosan egy fejjel nagyobb, mint a legnagyobb angol kanárifajták. A Lancashire 23 cm hosszú és gigantikusnak tűnik a többi kanári mellett. Ezt az óriás fajtát használták arra, hogy a Crested, a Norwich és a Yorkshire kanárik méretét növeljék.

Két alakban található meg: van simafejű és kontyos (coppy) változata, mindkettő egyenrangú alak a fajtán belül. Színét tekintve figyelni kell arra, hogy mindig tiszta színben tenyésszük, csak fehéreket vagy csak sárgákat állítsunk párba, mert a tarka egyedek nem kívánatosak. A kontyosság ennél a fajtánál is letális génen öröklődik, ezért érdemes simafejű és kontyos egyedeket párba állítani. Két kontyos egyed párba állítása esetén a tojó egyedek koponyája már a tojásban való fejlődés során torzul, ezért ezek a madarak ki sem kelnek. Ha így tenyésztenénk, akkor előbb vagy utóbb nem születnének tojó egyedek, melyek kontyosak.

A Lancashire eredete sajnos a mai napig nem tisztázott. Úgy vélik, hogy egy régebbi holland fajta a 18. században került Angliában flamand takácsok közreműködésével. A késő viktoriánus időkben érte el népszerűsége csúcspontját, azonban más országokban sohasem volt ilyen népszerű, mint hazájában. 1870-től, ahogy azt már feljebb említettem a Norwich, a Crest és a Yorkshire testméretének növelésére alkalmazták. Ez a tény is hozzájárult, hogy a fajta ebben az időben sokat veszített népszerűségéből és nem sokon múlott, hogy elvesztettük. Ez a csökkenés folytatódott a 20. században, és a II. világháború alatt ki is halt az utolsó fajtatiszta állomány. A ma létező Lancashire kanárik mind az utólag rekonstruált egyedek leszármazottai.

A Lancashire nem a legnehezebben tenyészthető faják közé tartozik, de nem is kezdőknek való. A testméretéből adóan nem a legjobb szülők, ami abban nyilvánul meg, hogy rosszul táplálják a kicsiket, lusták etetni, valamint a kicsik nagy mérete okán többször kellene etetniük, mint egy kisebb kanárinak. Ebből kifolyólag sok esetben nevelőszülőket kell alkalmaznia  a tenyésztőknek.

Ennél a fajtánál ügyelni kell a vedlés alatti táplálásra, ez a diéta azonban nem lehet fehérjeszegény. Egyébként is oda kell figyelni az etetésére, mert hízékony fajta. A táplálék megválogatásán túl arra is figyelni kell, hogy kellő méretű helyet biztosítsunk neki a repüléshez és a mozgáshoz.

A Lancashire egy nagy, hosszú és határozott megjelenésű madár, ezt kell mutatnia a kiállítási kalitban is. Nyaka hosszú és vastag, vállai és mellkasa szintén széles és határozott. Tollazata sűrű és puha. A viszonylagosan sok toll a testhez simulva helyezkedik el, minősége legyen finom és puha. Szárnyai és faroktollai hosszúak, ez adja a madár „hosszú megjelenését”. Állása egyenes, könnyed és kecses, de sohasem félénk vagy hajlott. Mozgása élénk és elegáns, a kiállítási kalitban nem szabad lustának vagy bágyadtnak tűnnie. Lábai hosszúak, megfelelően illeszkednek határozott megjelenéséhez. A simafejű és a kontyos egyedek a kontyot leszámítva teljesen megegyeznek. A kontyosok esetében a kontyba is sűrűnek és egységesnek kell lennie a tollnak, nem szabad, hogy borzas vagy csapzott legyen.

Lancashire kiállítási kalitka

 A C.O.M. besorolása szerint a kiállításokon a  búbos(coppy) Lancashire kanárikat Az E szekció 151-152, míg a símafejűek a 153-154 osztályba kell nevezni.