Érkezés Belgiumba

A madarak rendben, hiánytalanul meg érkeztek Hasseltba: Megtörtént  a besorolásuk, így mindenki épen egészségesen várja a bírálatot, amelyre az elkövetkező napokban kerül majd sor.

További képek: itt 

Egyéb információk és plusz képek a magyar kontingensről: 

https://www.facebook.com/ComVilagbajnoksag2013

Hasselt-i prológ

A világbajnokságra utazó Magyar csapat tagjai, miután megszerezték a szükséges orvosi-, és beutazási engedélyeket, elfoglalták hálófülkéiket az osztrák mintára, Nagy Ferenc gyártósorán készült lakókonténerekben. Voltak akik hangos kiabálással adtak hangot  eltökéltségüknek, míg mások rögtön nekiláttak az úti ellátmány kóstolgatásának. Holnap (01-15) délelőtt, pedig elindulnak Belgiumba, hogy megmérkőzzenek a világ ( főleg azonban Európa) legjobbjaival. A felkészítésüket végző trénerek ezúttal sem lehetnek ott minden versenyzővel, így minden bizalmukat Gyerkó Tiborba vetik, aki számos ehhez hasonló versenyen bizonyította rutinját és rátermettségét. Természetesen rajta kívül is lesz ott pár kiváló szakember, akikre nyugodtan rábízhatják védenceiket. Reméljük, hogy a résztvevők, a legjobb formájukat tudják hozni e nemzetközi megmérettetésen és értékes pontokkal térnek majd haza, jövő hétvégén. A Magyar szurkolók biztatására ezúttal nem számíthatnak, hiszen ez egy csendes sportág, ahol nincs helye a zavaró körülményeknek. Az edzők közül néhányan kiutaznak a 26.-i "játékosbörzére" ahonnan reményeik szerint, friss igazolásokkal, megtudják egy kicsit erősíteni csapataikat néhány nemzetközileg is elismert istállóból válogatva. A képeken, két nagy nemzetközi rutinnal rendelkező csapatfőnök végzi az elutazás előtti utolsó simításokat. A küldöttség többi tagja, két turnusban utazik ki a megmérettetésre, majd megkezdik az akklimatizációs etapot. A verseny kezdetéig minden versenyzőnek át kell állni a helyi étrendre és klímára.

forrás: www.mondial2013.com

 Meg kell barátkozniuk a stadion atmoszférájával, hogy a verseny napján ki tudjanak zárni minden külső körülményt és csak a saját feladatukra tudjanak koncentrálni. Meg kell győzniük a szigorú bírókat, saját alkalmasságukról.

Természetesen az eredményekről folyamatosan tájékoztatjuk kedves olvasóinkat és amint megkapjuk az első képanyagokat, rögtön közöljük.

Nagy Ferenc "barátkozik"...

Guti Zoli szemlét tart a barakkokon

A madarak egyenként, az etetővel itatóval ellátott boxokban

A kirakodást megkönnyítendő egyedi jelölést kaptak a kalitok

Felkészítés a kiállításra

Ez a téma, nem mindenkit érint azok közül, akik díszmadártartásra adták a fejüket( és a lelküket). Ez talán azoknak szól, akik szeretnék madaraikat, kiállításokon megméretni. Mivel én is ilyen ember vagyok megnéztem, milyen előnyei lehetnek a felkészítésnem. Valamint, megnéztem, máshol, hogyan oldják meg ezt a feladatot. Mivel ezekből az információkból én is tanulok, így ennek a bejegyzésnek olyan lehet, a hangulata, mint a közismert újsághirdetésnek: Angolórát adok, veszek...

A felkészítés egyik célja, hogy a madár komfortosan érezze magát a fajtájára jellemző, szabvány kalitkában. Ezek a kalitok  méretükből adódóan hosszú távon nem alkalmasak a madarak tartására. Így  a kiállítás előtt be kell szoktatni a jószágot. Több előnye is lehet ennek a procedúrának.

Mi magunk is könnyebben meg tudjuk ítélni a nevezni kívánt madár minőségét. Főleg, ha rendszeresen járunk kiállításokra és ott engedjük, hogy a bajnok madarak képe, mintegy beleégjen a retinánkba. 

Ha a madárka otthonosan érzi magát egy ilyen ketrecben, nem lesz megilletődve a bírálatkor. "Mutatja" magát. Mert rosszabb esetben mi is történhet egy hirtelen, kis kalitba bezsuppolt kanárival vagy más madárral. Össze-vissza ugrál, ezáltal lehetetlenné teszi a bírálatot. A tollait töri össze a dróton a folyamatos forgolódással, drótra ugrálással. Ez nem kedvez a pontozásnál sem a tollazat, sem az összbenyomás tekintetében. De ha félénken beül a sarokba, az sem sokkal jobb. Az ítészek nem látják pl. a lábát, tartását, alakját.  A fajtákra kialakított kalitkákban jellemzően egyforma ülőpálcák vannak rendszeresítve. A pálcák egymástól való távolsága a madarak méretének a sztenderdhez történő viszonyításában segíthet. A botok átmérője szintén egyforma, így pl a lábujjak hosszának megítélésében viszonyítási alap lehet. Már, ha ugyan látják a bírók. Valamint az állandó földön ücsörgés következtében elszennyeződhet a has vagy a mell tollazata. Ez egyértelműen gáz, hiszen a szín sok változat esetében fontos kritérium. Meg egyébként is. Ne legyen a madár tiszta ...kulimász!

Ad abszurdum, amelyik madár a kalitka sarkában ül, fél felmenni az ülőrúdra, az nem tud eleget enni, inni és így egy-két nap alatt le romolhat a kondíciója. 

Ráadásul ezek nem a madár hibái. Szerintem ezek olyan tényezők, amiket csak mi kiállítók tudunk befolyásolni és így megadhatjuk a madárnak és persze magunknak a lehető legtöbb esélyt a jó szerepléshez.

A hátrányok közül néhányról tehát volt szó. Könnyű innen az előnyökről beszélni, hiszen utóbbiak az előzőek ellentétei. Virgonc, eleven madár, jó kondiban, szép , ép tollazattal, tiszta lábbal, tiszta gyűrűvel. Tartása, állása, színe könnyen megítélhető.

A beszoktatásra itt egy beszédes kép. A madarak kalitkájára felakasztott kiállítási ( itt épp egy kupola alakú) kalitkába, a kanárik kedvük szerint ki-be járhatnak. Így megszokják benne az etető, itató helyét, a pálcát és a mozgást. A kiállítás előtt, csak leakasztják a kalitokat, belerakják a hord-táskába. A madár legközelebb már a kiállításon kerül napvilágra. Kisebb a stressz, hiszen nem kell fogdosni a madarakat. Velem már előfordult, hogy a verseny előtti utolsó megfogásnál "kijött" pár farok toll. Na, hát az nem egy méznyalás!

 fotó forrása: yorkshirecanary.com

Most a Hasseltben rendezendő VB. előtt én is kipróbáltam a módszert. Bár nem kanárinál, de az elv ugyanaz.

Ez egy mexikói pirók X kanári paszta és mint ilyen, meglehetősen heves, ideges természetű. Gondolom a pirók vére hajtja. Két hétig, állandóan nyitva volt a két kalitka közti átjáró. Jellemzően a nagyobbikban éldegélt, ahová a külső röpdéből került be. Először az itatót tettem át, majd egy etetőt is. Aztán már néha kirekesztettem a nagyobb férőhelyről. Eleinte csak este. Később már nappal is egyre hosszabb időt töltött a "színpadon". Egész nap szólt a rádió, hogy a zajhoz is hozzászokjon. A kalitkákat, ehhez a felkészítéshez az anyaegyesületem, a H11 kecskeméti csoport biztosította, amit külön köszönök.

A kanárik tréningje szerintem közel sem ilyen bonyolult, hiszen az évszázados szelekció, csak az intelligens kezes madarakat "kímélte", így a mai füttyösök, szelíden alkalmazkodnak a kisebb férőhelyhez.

A naponkénti fürdési lehetőség fontosságára többen felhívták a figyelmemet. Dr. Bodrogközi Zoli bácsi, aki épp hibridekkel szerzett elévülhetetlen sikereket, Gyerkó Tibi, sokszoros világbajnok és Christian Kanalas németországi kanáritenyésztő, többszörös Európa bajnok is adott egy-két hasznos tanácsot. Zoli bácsi naponta fürdet, Tibi reggel, este permetezi egy kicsit a jelölteket, Christian pedig egy kis ecetet is tesz a vízbe. Én ezek alapján szintén egyszer-kétszer spriccelem le a madarakat, némi almaecetes vízzel. Csak annyira lesznek vizesek ilyenkor a madarak, hogy muszáj legyen nekik szépen elrendezni a tollaikat, nem áztatom csatakosra őket. Ellenkező esetben esetleg egy nem várt vedlési folyamat indulhat el.

A táplálékokkal kapcsolatban annyit szoktam tenni, hogy nem kapnak olyasmit, mai elszínezheti, összekenheti a tollaikat  vagy a csőrüket (paprika, zöldeleség). Tiszta mag, ami nálam Versele-laga prestige keverék.

De én ebben még elég kezdő vagyok, úgyhogy, ha valaki máshogy csinálja, vagy máshogy gondolja, szívesen vesszük a kiegészítéseket, fotókat, tapasztalatokat, hogy mindenki tanulhasson belőle.