2012. október 16., kedd

X. Pannónia Kupa

Az általunk preferált "ökomenikus" hozzáállás jegyében, idén is neveztünk a Pannónia Kupára. A kiállítás ebben az évben jubilált, hiszen már tizedik alkalommal küldték ki a szervezők a nevezési felhívásokat, a tenyésztőknek. Máskor is vettünk már részt ezen a versenyen ( váltakozó sikerrel), de most a kiállítás lebonyolításában is volt szerencsénk részt venni. Külön öröm volt, hogy a Gyuszi által korábban életre hívott rajzpályázat alkotásai is méltó körülmények között mutatkozhattak be. Kaptunk egy helyet -a kiállítói térben- ahol az első saját standunkat felállítva alkalmunk nyílt a blog olvasóival személyesen is találkozni. Utóbbi volt a kellemesebb feladat, ám ezzel meg kellett várnunk a hétvégét, az izzadságszagú  munkába  viszont már szerdán bekapcsolódtunk.  Ezen a napon fejeződtek be a kiállítás építési munkálatai és ekkor történt a madarak átvétele, szekciók szerinti elhelyezése és ellátása. A már rutinos "Pannóniások" részéről abszolút segítőkész, baráti fogadtatásban volt részünk nekünk" külsősöknek".
Délelőtt Nagy Ferivel gondoskodtunk a nagy-papagájok majdani kényelméről, délután a pontos eligazítást követően, Papp Laci "oltalmában", már a madár átvétel volt a dolgunk. Az egzótákat beszállító tenyésztőtársaknak segítettünk, hogy minél gyorsabban el tudják helyezni madaraikat az új kartonkalitkákban. Ezután, a katalógus szerkesztését és a bírálat pontosságát megkönnyítendő sorszámozott matricák precíz szétosztását ellenőriztük. Arányait tekintve egzótás kevesebb volt, mint pl kanáris, így volt időnk "besegíteni" a többi szekció munkájába. Mikor minden madár a helyén volt, ki-ki végignézte rábizottjait, hogy eleség és ivóvíz tekintetében rendben vannak-e. Másnap, Gyuszinak volt szerencséje az egzóták bírálatánál (mivel Ő ebben a kategóriában nem indult), felhordóként dolgoznia -le is járta a lábát- és így közelebbi kapcsolatba kerülhetett a bírálatot végző portugál Ramoa Úrral. Ha lesz egy csöpp ideje, biztos megosztja személyes tapasztalatait a blogon.
Én szombat-vasárnap folytattam a társadalmi munkát és persze ekkor jutott időm először megnézni a teljes kiállítást. A reggeli etetés és itatás után, a börze felügyelő alkalmi segítőjeként amúgy sem nagyon hagyhattam el az épületet. Éppen belefért egy lopott óra, hogy párommal, a városligetben egy kockás takarón ülve,bedörgöljünk egy pizzát. Aztán vissza a kiállításra. Nyilván elsősorban az alak-kanárik és alak-kanárisok körül ólálkodtam és próbáltam elcsípni minden hasznos információt. Hál'Isten nem nagyon kellett fülelni, mert tapasztalatom szerint, mindenki (már akivel sikerült szóba elegyednem) igen segítőkész volt. Hasznos perceket tudtam így eltölteni; Kovács Attilával, Máté Szabolccsal és a már szinte barátként üdvözölt Kiss Erika, Christian Kanalas párossal.
Vasárnap délelőtt, Papp Laci hozott be olyan diakockákat, melyekben a kanárikra jellemző különböző tollszerkezeteket lehetett szemléltetni. Ez az a téma, ahol nekem személy szerint elég sok kérdésem van, így ez a kis bemutató számomra nagyon hasznos volt. 
Később Gyerkó Tibor tartott ismertetőt az EE Európabajnokság nevezési feltételeiről, majd következett a díjkiosztó. A 16 órai zárás után a tenyésztők egy-egy segítővel "kézenfogva" jöhettek be a madaraikért, így cirka 20 perc alatt minden versenyző  ki lett szolgáltatva. A tenyésztők jelentős része megértette, miért történik így a madarak kiadása és a kis sorban állás okozta kényelmetlenség ellenére gördülékenyen zajlottak az események.
A kiállítás bontásából már csak részben tudtuk kivenni a részünket, hiszen Kecskeméten is vége lett a helyi klub bemutatójának és már otthon vártak a visszatérő madarak..
Nem volt tanulságoktól mentes ez a hétvége, de Gyuszival egyetértettünk abban, hogy sokat tanultunk és egy kicsit beleláttunk, milyen nehézségek adódhatnak egy ilyen nemzetközi kiállítás lebonyolításában.








A tények: 138 különböző alak kanári.
                    3  kollekció (raza, lizard)
                    4  Padovai fodros
                    7 Yorkshire
                  22 Lizard
                  23 Spanyol miniatűr
                  28 Gloster consort
                  39 Gloster corona
                 
                   
                 

2012. október 11., csütörtök

Az alakkanári Győztesek és helyezettek

 A X. Pannónia kupa alakkanári eredmények.


Sajnos nem sikerült mindenkit lencsevégre kapni, ezért elnézést a kimaradottaktól...
















2012. október 10., szerda

Vigyázat! Fácánfül veszély!

Egy nem is olyan ritkán előforduló toll hiba a Glostereknél, a fácánfülre hasonlító kis tollpamacs. nevéből adódóan a fültájékon jelenik meg a tenyésztők "legnagyobb örömére". Természetesen az ilyennel rendelkező madárka egyébként teljes értékű életet él, fütyül (ha hím), tojik és költ (ha tojó), csak éppen bírálatkor nem szerepel túl fényesen. Nagy munkával sikerült kitenyésztenem egy olyan példányt (kétes dicsőség) , amelyen szépen be tudom mutatni ezt a felesleges toll díszt. Koronásoknál amúgy sem mindig egyszerű észrevenni, bár gondolom tapasztaltabb tenyésztőknek ez már első pillanatban szembetűnik. Hátha ez a pár kép segít a fajtával most ismerkedőknek.

Mint egy kis ördögfióka

fókuszban a fácáfül


2012. október 9., kedd

Kuriózum a Vajdahunyad-várban

Kövezzenek meg, de én még Magyarországon ennyi (és egyáltalán) Padovai vagy Paduaner kanárit nem láttam.  Egy romániai kanári tenyésztő sporttársunk Traian Melean hozta őket a kiállításra és a börzére Beszterce-Naszód megyéből.
Madarai a kiállításon a Razákkal egy szekcióban versenyeztek és a 27-es mezőnyben legjobb Padovaija, 90 ponttal a harmadik helyezést szerezte meg. Ráadásul az osztrák bíró egyik különdíját is kiérdemelte. Nem beszélve a látogatók csodálkozó, de egyben elismerő reakcióiról. 
A képeken az eladásra kínált madarak is láthatóak. Nem tudom vásárolt-e tőle valaki fodrost, de már amúgy is eljött az ideje, hogy feldolgozzuk az erről a változatról megtalálható információkat. Ezt a számunkra fehér foltot, belátható időn belül megpróbáljuk besatírozni.

 


 


 



2012. október 5., péntek

Pannónia- nulladik nap


Egyenlőre engedtessék meg, hogy csak képriportot közöljünk. Azt is csak amolyan fél-komolyan.
Jövő héten aztán majd jó bő lére eresztjük a mondókánkat!


Alak-kanári magyar bajnokság


2012. október 2., kedd

Az alföld közepén...


Karcag 2012 09 30

Cinege István sporttársunknak köszönhetően, jó néhány madarunkat meg tudtuk mérettetni,a  múlt hét végén megrendezett karcagi regionális díszmadár kiállításon. Vajó Sándor, ígéretéhez híven nemzetközi szintű bírálatot biztosított azoknak akik ezt igényelték. A szerb szövetség ( S.O.F.) bírótestületének  jóvoltából és gondolom, a személyes kapcsolati tőkéjének is köszönhetően  Slobodan Kulic ( SOF-elnök) , Opernica Vladimir ( SOF -birószöv.elnök) Nikola Tepevac és Szekula Róbert bírálták a madarakat. Tomek Robi barátom pedig gondolom a tolmácsolásban szerzett elévülhetetlen érdemeket. Sajnos nem tudtam ott lenni magán a bírálaton, de Pisti fotóinak köszönhetően egy kicsit mindenki bepillanthat a kulisszák mögé. 
 Jól látható, milyen gondot fordítottak a szervezők a megfelelő hely kiválasztására, minek köszönhetően töménytelen természetes fény állt a bírók rendelkezésére az optimális munkavégzéshez. Mert ez munka ám…
Vasárnap, több (nálam több bírálatot „elszenvedett”)madarász cimborával beszélgetve az volt az általános vélemény, hogy szigorú bírálat történt. Ez volt egyébként a szervezők kérése is a bírák felé a rendezvény előtt. Az egész kiállításon egyetlen madár kapott 91 pontot(Tar Lajos zebragalambja). Ennél csak alacsonyabb pontszámokat találtunk a katalógusban. Többen írták, hogy visszafogott volt az érdeklődés a tenyésztők részéről a bírálatra. Én viszont olyan tenyésztőket láttam, akik a saját kategóriájukban rendszeresen jó eredményeket érnek el. Guti Zoli, Gyepes Imre és Ocskó Gábor- színkanári, Dr Sátorhelyi Tamás- japán sirálykapinty. Ők olyan tenyésztők, akik már nemzetközi szinten is megmutatták magukat. A felsorolás nem teljes, ezért elnézést azoktól, akiket még nem ismerek személyesen. Tehát szerintem, szigorúan az ott lévőkre koncentrálva, ez egy szakmailag értékes kiállítás volt. Pontos katalógussal, áttekinthető kiállító térrel és meglévő pontozói lapokkal. Utóbbiak némelyikén még a bírók észrevételei is megtalálhatóak voltak. Ez pedig sokszor többet ér, mint esetleg maga a helyezés. Itt tetten érhető az a felelősség, ami a bírók vállát nyomja, hiszen az Ő munkájuk ad iránymutatást a tenyésztőknek. Az Ő pontszámaik adnak visszajelzést a madarászoknak a tenyésztői, illetve a szelekciós munkájuk minőségéről.
Egy kis képzavarral élve, ez a „kiállítósdi” olyan, mint a szaknévsor: Aki kimarad, az lemarad! Mindenki maga dönti el, hogy milyen minőségben kíván foglalkozni a madaraival. Persze ez sosem lehetne pozitív, avagy negatív megkülönböztetés eszköze a madarászok (egymás) között! Azonban azt látni kell, hogy azok, akik profik vagy profik szeretnének lenni, mindig kisebbséget alkotnak. Ezért jó kezdeményezés, ha egy kiállítást, egy bemutató kísér, melyen a gyűrű nélküli madarak is értékelést kaphatnak. Ez az egyetlen lehetőség, hogy új és új madarászok válasszák a „kiállítósdit”. Mert minél több a kiállító és a kiállított madár, annál értékesebb egy-egy 91 pont vagy egy helyezés. Külön öröm volt látni a díjkiosztón a karcagi "New Generation"-t. A lelkes fiatalok az oklevél mellé, a Siroki-alapítvány jóvoltából, szakkönyveket is kaptak.
Én a magam részéről köszönöm a meghívást és remélem, hogy jövőre alkalmam lesz , akár felhordóként is, részt venni egy újabb karcagi kiállításon!
És hogy az egóm is megkapja ami jár, Márton András lekapott a két 90 pontos kanárimmal. Mondjuk a fejemen még látszik az előző esti bajor sörfesztivált követő táncmulatság, de lécci koncentráljatok inkább a madarakra