2012. február 14., kedd

Mi az a standard?

Most, hogy már számos kanári alakváltozat leírását elkezdtük feltenni az oldalra, egyesekben felmerülhet a kérdés, hogy mi az a standard. Az alábbiakban a saját olvasatunk szerint fogalmazzuk meg a standardet mint kifejezést, mert nem igazán találtunk eddig madaras definíciót rá.

Díszmadarak esetében ez a leírás, azokat a formai, hangi, színbeli, viselkedésbeli  kritériumokat foglalja össze, melyek alapján az adott fajta vagy változat minősége, objektíven meghatározható. Alakkanárik esetében a hangi adottságok a bírálatban nem játszanak szerepet, így ezt itt nem is boncolgatjuk. Akit részletesebben érdekel, kimerítő ismereteket szerezhet a http://www.rollerkanari.hu/ oldal megtekintése során.
Egy-egy bírálati lap a Pannónia kiállításról,

A standardet, legtöbbször azok a tenyésztők határozzák meg, akik az adott változatot, fajtát életre hívják. Számukra ezek a kritériumok segítik a tenyésztői munka megfelelő mederben tartását, egységesítik a fajta egyedeinek küllemét, színét,stb.


A kiállításokon a bírálatot végző személyek ezen információ alapján „mérik” a madarak minőségét. Szándékosan használtam a mérés szót, mert a standard használatával lesz egy bírálat objektív. Ez a leírás – egy nemzetközi szövetségen belül - természetesen nemzetközi. Olyannyira egységesíti a bírálatot, hogy ugyanazon madáron végzett bírálatok esetén két bíró eredménye nem különbözhet egy pontnál nagyobb mértékben. Ezt használva a bíró kizárhatja a szubjektív hatásokat, hiszen egy - nem ritkán évtizedek óta változatlan formában - rögzített képhez viszonyítja a kérdéses egyedet. Ez a  standard által meghatározott kép, egy olyan kanárit mutat be, amely egy minden tekintetben hibátlan, ideális madár és mint ilyen gyakorlatilag egy elérhetetlen álomkép. Lipták József, egykori galambbíró, egy ilyen témát is érintő beszélgetésünkkor elmondta, hogy amennyiben valakinek sikerülne a 100 pontos madarat kiállítania, akkor azonnal meg kellene változtatni a standard kritériumrendszerét, tökéletesítés céljából.


illetve a DKB és/vagy az AZ  kiállításáról.

A standard, az ideális, 100 pontos madárhoz viszonyít. Minden az adott, kiállított madáron található hibát, az ideáltól való eltérést, pontlevonással büntet. Súlyos eltérés(ek) esetén, akár ki is zárhatja a madarat a bírálatból. Így, mire minden vizsgálandó területet megvizsgál a bíró és a kapott pontokat összeadja, megkapja a madár összpontszámát. Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a dolgot, akkor gyakorlatilag megkapjuk, hogy a kiállított egyed, hány százalékban felel meg az ideálnak. Ezek után a madarak összehasonlítása, már ezen pontszámok alapján történik. A legmagasabb pontszámot elérő madár lesz az első, a második legmagasabb pontszámú a második és így tovább. Általában az első három helyezettet jutalmazzák, de pl. az AZ kiállításain 1-7-ig állítanak fel rangsort, az alatt nincsenek helyezések. De ez csak egy kiragadott példa  két nagy szervezet értékelési szisztémájának eltéréseiből. A későbbiekben ezeknek az eltéréseknek pontosabban is utána járunk, hiszen a nem túl távoli jövőben szeretnénk megméretni magunkat és a madarainkat valamelyik nemzetközi rendezvényen. A felkészülést is segítendő (remélem nem csak a miénket) , a C.O.M. és az "AZ" szervezetek bíráitól és egy a képzést jelenleg teljesítő segédbírótól is kaptunk ígéretet a pontosabb betekintésre.

A bíráknak, hogy szakszerűen végezhessék munkájukat, több éves képzésen kell részt venniük. Ekkor nem csak a standardeket kell megtanulniuk, hanem sok genetikai ismeretet is szereznek. A végső jogosítvány megszerzése előtt, évekig kell segédbíróként, egy már vizsgázott bíró mellett csiszolniuk tudásukat.


Az osztrák kisállattenyésztők szövetségének (RÖK) bírálati lapja

Aki  látogatott már olyan nagy volumenű kiállításokat, mint a nemrég befejeződött C.O.M. szervezésű világkiállítás, az láthatott azonos változaton belül is eltéréseket a madarakon. Például egy  mediterrán országból (Olasz, Spanyol) származó Gloster kanári, kisebb méretű, mint egy holland vagy német társa. Ennek oka a már említett egy pontos különbségből is eredhet, de a az adott országban dolgozó bírók szigorúsága is okozhatja. Míg egy német vagy holland bíró elfogad egy nagyobb méretű madarat (nem pontozza le annyira) addig például, egy spanyol, szigorúbb és a standard által megszabott méret intervallum alsó tartományba eső egyedeit részesíti előnyben.

A témát érintő esetleges kiegészítéseket vagy helyesbítéseket nagy tisztelettel és köszönettel fogadjuk!