Szinezd újra!

Internetes bóklászásaim egyik alkalmával, egy német, színkanári-tenyésztő oldalán akadtam rá az alábbi képekre:

A kísérő szöveg nyilvánvalóvá tette számomra (ami esetleg másoknak már régóta tudott dolog volt), hogy a madarak előtt, a mindenki által ismert bársonyka, más néven büdöske virágai láthatóak. A fotók tanulsága szerint, a kanárik nem idegenkednek a szirmok fogyasztásától. A tenyésztő pedig  a virágokat azért eteti , hogy kedvencei sárga színét ezzel a természetes "takarmánykiegészítővel" erősítse.

Puding próbája az evés! A büdöskéé is az lett. Beszereztem néhány tövet ebből a nagy tűrőképességű, egynyári virágból és terveim szerint egészen az első fagyokig ellátom a Razákat és a Lizardokat ezzel a csemegével.

Tanulságos volt, hogy milyen elnéző arccal nézett rám kedvenc virágkertészem,

amikor beavattam a nagy tervbe és kezét, mintegy nyugtatólag a karomra téve, a palántákkal együtt utamra bocsájtott. Így utólag visszatekintve, lehet, hogy csak azt ellenőrizte ezzel az anyai mozdulattal, hogy nincs-e lázam.

Telt-, és hagyományos virágú törpe bársonykák

Már a tavalyi szezonban is adtam a madaraknak büdöskét, mint alkalmi csemegét, de akkor  a kertben még csak narancsos változat nyílt, így a sárga madaraknak nem kínáltam. A mexikói pirók és egyéb hibridek viszont szívesen fogyasztották.

Először a már leválasztott fiatalok röpdéjébe tettem egy nagy virágfejet:

A neten utánajártam, milyen színanyagok adják virágunknak ezt a kedvező tulajdonságot. Az alábbi információk, Szarka Szabolcs doktori értekezéséből lettek kiemelve. Szerintem álmában sem gondolta a szerző, hogy hol bukkannak majd fel kutató munkájának eredményei.

A Tagetes fajok gyógynövényként történő használata a fajok őshazájában, Közép- illetve Dél-Amerikában, az indián lakosság körében a legsokrétűbb. Annál is inkább, mivel a modern világtól elszigetelt, zárt közösségekben a hagyományos orvoslás kiemelkedőjelentőséggel bír. A nemzetség legnépszerűbb tagjai a T. lucida, T. filifoliaés a T. erectafajok. A T. patula esetében csupán szórványos adatok állnak rendelkezésünkre. A felmérések alapján e növényeket általában enyhe felsől-égúti megbetegedések, így köhögés, megfázás, torokfájás, továbbá parazitafertőzések, szélgörcs és étvágytalanság esetén használják. A fajok hatása laboratóriumi körülmények között bizonyítást nyert számos légúti és emésztőrendszeri, továbbá bőrbetegség okozója, paraziták ellen és inszekticidként (Linares és Bye 1987, Cáceres és mtsai 1990, 1991, 1993a, 1993b, Girón és mtsai 1991).

Magyar nyelven sajnos meglepően kevés forrásmunka áll rendelkezésünkre. E dolgozatok a T. patula vizelet- és szélhajtó, étvágygerjesztő, reumás fájdalom csillapító és antibakteriális hatásait emelik ki (Szabó és Papp 1975, Margl 2002, Dános 2006). 

Karotinoid származékok:

A virágzat sziromlevelei jelentős mennyiségű karotinoidot tartalmaznak. A Tagetes fajokban a pigmentanyagok 90 %-át a lutein és a lutein zsirsavészerek alkotják, mellettük likpoin , alfa-, béta-, és gamma karotin is megtalálható. 

A teljes pigmenttartalom kultúrváltozatonként eltérő és a virágzatok  szinével áll szoros korrelációban. Korábbi tanulmányok (Piccaglia és mtsai 1998) bebizonyították, hogy a legmagasabb karotinoid tartalommal a narancs és a sötét narancsszínű virágok rendelkeztek. Az összes pigmenttartalom a sziromlevelekben 100-500 mg/100g értékek között mozog, míg a csészelevelekben 132mg/100g volt.

Ha már a sárga színű virágoknál járunk, egyes források a repcét is jó karotinforrásnak tekintik. Amikor virágzik, szintén nagy tömegben gyűjthető és ezzel is változatosabbá tehetjük a madarak táplálását. 

 Kipróbáltam, nem volt ellenvetés....

Amelyik madaraim kaphatnak piros színanyagú csemegéket, azoknak a narancs,bordó virágú bársonykákat adom. Készülve a téli szűkös napokra, idén megpróbálok eltenni szárítva a szirmokból.

Közvetlen napsütéstől védve szárítom a virágokat

Melléktermékként megjelent a növény magja, melyet egyébként szívesen fogyasztanak a pintyfélék nálam.

Források:

http://phd.sote.hu/mwp/phd_live/vedes/export/szarkaszabolcs.d.pdf
http://mezohir.hu/mezohir/2001/05/takarmanyrepce-egy-uj-alternativa/

Inszemináció

Régóta foglalkoztat a mesterséges megtermékenyítés , díszmadarakra történő alkalmazása. Ennek a nagyüzemi állattenyésztésben, széles körben használatos technológiai eljárásnak az átültetése akkor került a látókörömbe, amikor a világhálót bújva, nem is egy ilyen témájú videót találtam. Sokak által problémásnak tartott, nagytestű, fodros alakkanárik és sztenderd hullámosok tenyésztésében , illetve keresztezések sikeres (nem tudom mi a jó szó) létrehozásában nyújtott alternatívát, a filmeken látható tenyésztőknek ez a fortély. Sport lovaglásban és állattenyésztésben jártas testvéremtől hallottam, hogy az igen értékes fedezőmének esetében,azok  testi épségének védelme okán alkalmazzák a mesterséges megtermékenyítést. De az értékes szaporítóanyag, minél több anyaállathoz történő eljuttatásában is ez talán a legkézenfekvőbb megoldás.

Az utóbb említett helyzetek a kanári tenyésztésben is előfordulhatnak. Gondoljunk csak egy agresszívabb tojó által megfélemlített hímre, melynek hosszabb időre elmehet a kedve a párzástól, amennyiben párszor ellátja a baját a az általunk kiszemelt ara. Ennek az afférnak a vége legtöbbször terméketlen fészekalj, elpazarolt idő.

itt, a méret a lényeg!

Ami eddig visszatartott ennek a technikának a kipróbálásától, az a madarak testi épségének óvása volt. Nem az eljárást tartottam brutálisnak, inkább a saját ügyességemben nem bíztam eléggé. Ám néhány madarásztársam segítő tanácsaival és a megfelelően előkészített eszközökkel felvértezve, végül rászántam magam a próbára.

kapillaritás 

A megfelelő eszköz alatt az igen vékony "kapilláris csövet" kell érteni, melyet Ottó barátom tanácsát követve gázégő lángjába tartva felhevítettem. Így a gyártás során , a cső méretre vágásakor keletkező él elsimult Ezzel jelentősen csökkent a nemkívánatos sérülések kialakulása. A videó végén a közeli képen látszik is a cső külső oldalán a fekete elszíneződés, amit ez a folyamat eredményezett.

Előzetes tudakozódásomkor megtudtam, hogy magát a kapilláris csövet csupán pár mm-re kell felvezetni a hím kloákájában és a szaporító anyag szinte magától megjelenik az eszközben.

Maga a művelet és a körülmények remélem jól látszanak az általam készített videón. A gloster hím ( aki másik fontos résztvevője volt az eseménynek) tökéletes nyugalommal viselte a "tortúrát". Nem ugrált, nem csipogott, sőt miután elengedtem az egyik röpde drótjára szállt és olyan heves éneklésbe kezdett, mintha mi se történt volna. Ezzel, ami a dolog etikai oldalát illeti, megnyugtattam magam. 

A videó készítését megelőző napon is elvégeztem a beavatkozást. Ekkor víztiszta, teljesen áttetsző képet mutatott a "csőbe húzott" minta. A filmecske végén látható, hogy a második alkalommal, már fehér, minden bizonnyal, szaporításra alkalmasabb anyag lett a produktum. 

Ami történet folytatását illeti, amennyire tudom dokumentálom képekkel, videóval és hamarosan talán azt is meg tudjuk osztani.

Csináltam videót a berakásról is. A minőség olyan amilyen, se mégis jól kivehető, ahogy a tojó kloákája szinte kiszívja a spermát a csőből. Jelen esetben egy szürke csicsörkétől származó mintát.

kanári fészek típusok

A kanárik, mint a többi valódi pintyféle ( a díszpintyekkel ellentétben) nyitott fészket készítenek, amikor eljön az ideje. A költési időben, ehhez némi segítségre van szükségük, hacsak nem akarjuk, hogy a tojók, az etetőbe vagy egyéb, arra alkalmatlan helyre tojják le tojásaikat. A kereskedelemben több, különböző típusú  fészekcsésze kapható, amely, megfelelő alapot nyújt a tojók munkájához. Ezek többsége műanyagból vagy fémből készül. Ennek köszönhetően, a fiókák kirepülése után, azok könnyen tisztíthatóak és tökéletesen fertőtleníthetőek. Ám e készségekbe, a tenyésztők többsége, valamilyen bélést is rögzít. Ennek oka, hogy amennyiben a tojó nem készít rendes fészket vagy ha kihullik a fészekanyag a csészéből, a tojások a csupasz műanyagra kerülnek. Így viszont könnyebben megsérülnek, ráadásul a tojó nem tudja megfelelően melegíteni a tojásait, ergo nem lesz sikeres a költés.

A fészekcsészék, kosarak béleléséhez van aki előre gyártott vagy saját kezűleg készített betétet használ. Ezek legtöbbször vastag filcből vagy valamilyen préselt anyagból ( kókusz, kender, szizál,stb.) készülnek. Ezek általában elég vastagok, így a tojások akkor sem hűlnek ki, ha csupán a bélés van a fészekben. Vannak akik a tojások lerakása után ki is vesznek a fészekből minden egyéb fészekanyagot, nehogy a fiókákat a szülők azzal együtt véletlen kirántsák. Van azonban olyan tapasztalat is, miszerint a rettegett vértetveknek és  azok petéinek eszményi búvóhelyet jelentenek. Sűrű szövése, réteges szerkezete miatt a vegyszerek, porok, nem járják át 100 % osan. Erre megoldást jelent a költések közötti vegyszeres áztatás, vagy az elégetés.

Én azonban más megoldást találtam madaraim számára, amely természetes, könnyen használható, a madarak nem idegenkednek tőle és főleg olcsó.

A bélés anyagául örökzöld fenyőfélék hajtását használom, mert 1- könnyen hozzáférhető, 2-ingyen van, 3- könnyű vele dolgozni, 4- természetes gyantatartalmánál fogva egyesek szerint riasztja az élősködőket.

Hogy hogyan alkalmazom, azt a következő képkockákból megtudhatja aki arra kíváncsi:

 

 kanári fészek bélelése, 

nest lining for canarys

A befűzött hajtások, stabil alapot adnak a szizálszálaknak, nem mozdulnak el, nem engedik kihullani a réseken a fészekanyagot.

A költés végeztével, egyszerűen kitördelem, az addigra megszáradt tuja vagy hamisciprus hajtásokat, a fészket pedig fertőtlenítem.

A következő néhány fotó, a madarak pozitív hozzáállását bizonyítja: